Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
A rómaiakhoz itt levél. 9 maradjunk-e a bűnben? (6, 1); άμαρησωμεν „vetkezziink-e?" (6, 15) τό ονν άγαΰον έμοί έγένετο θάνατος „a jő tehát lett rám nézve halál ?" (7, 13). Ezen kérdések mindegyike ugyanis nem vonatkozik csak zsidókeresztyőnekre, hanem ép oly mértékben a pogányokból lett keresztyénekre is. 1) Az olvasók zsidó- vagy pogány keresztyén gondolkozásának s többségének megállapításánál tekintetbe veendő az is, hogy az ily kérdések nem mindenkor használhatók a pogány, vagy zsidó eredetnek igazolására, minthogy azok gyakran egyszerű retorikai figuráknak veendők, a melyekkel a tárgyalását élénkebbé s könnyebben érthetővé teszi. Meg kell végül említenem azt is, hogy a mikor szemléltet s esetleg párbeszédes alakot használ, nemcsak keresztyének, hanem olykor pogányok és zsidók a szereplő személyek keresztyéni vonatkozás nélkül. A pogányok bűnösségének az első fejezetben lévő rajzánál pogányokat és nem pogánykeresztyéneket tart szemei előtt annak dacára, hogy a fejtegetés első sorban pogánykeresztyéneknek szól s viszont a 2. fejezet második felében megint csak zsidót szólaltat meg, habár zsidókeresztyénnek szól a bizonyítás. Hasonlóan áll a dolog a 9. fej.-ben is, a hol a zsidók jogi okoskodását mutatja be a zsidókeresztyéneknek meggyőzésére. Ezekből tehát nem lehet jogosan következtetni, hogy a zsidókeresztyének gondolkozása azonos ezen zsidó gondolkozással, vagy hogy nagy többségben lettek volna a pogánykeresztyénekkel szemben. Ha az apostol ezt a gondolkozást annyira uralkodónak találta volna, semmiesetre sem elégedett volna meg a kérdésnek csupán elvi fejtegetésével, hanem megvonta volna gyakorlati következményeit s intéseiben s dorgálásában lehetne nyomát találnunk. A tartalom ezek alapján nem igazolja a zsidókeresztyénségnek többségét. Hogy azonban a kérdést teljes tisztaságában lássuk, vizsgálnunk kell a római keresztyénség keletkezését s történetét is a levél Írásáig. c) A római gyülekezet alapítása. Annál a rendkívüli jelentőségnél fogva, a melylyel Róma a keresztyénség történetében bír, nem csoda hogy a római egyház keletkezésének története fontos szerepet játszik és sok tudós nagy gonddal és fáradtsággal kutatott s kutat mai napig az első nyomok után. *) Holtzmann Lipsius: Commentar II. köt. 73. ol. A többi felemlített hely sem bizonyít zsidóker.-ek mellett, hanem általában szól minden keresztyénnek.
