Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája

Λ pietismus paedagogikája. 93 minél nagyobb olvasó közönséget akart szerezni műve számára, mert a más hiten levőket is megnyugtatta a címlap e megjegyzésével : itt a hit dolgáról nem disputáltatik. Feltűnő, hogy Bárány Franckenak e művét nem eredeti alakjában fordította le, hanem abban a fentebb említett átdolgozásban, melyet Wirth Ambrus nürnbergi lelkész készített. Ez a Wirth jeles paedagogus volt, Francke egy helyen az ő műveit is ajánlja a tanítóknak. És Bárány az átdolgozást bizonyára jobbnak találta az eredetinél; de sőt más szabadságot is vesz, mert „a közönséges haszonért kérdésekbe foglalva'·" fordította le. így Bárány, bár legtöbb helyen ép úgy, mint Wirth, szószerint követi Francket, mégis szabadabb átdolgozásban adja a mesternek neveléstanát. Már a felosztásban is eltér Francketól, ki művét két részre osztotta: Erziehung der Jugend 1. zur wahren Gottseligkeit 2. zur christlichen Klugheit. Bárány átdolgozása ellenben ez öt kisebb részre oszlik: 1. A gyermeknevelés méltóságáról 2. Az elmére való gondviselésről 3. A kegyességre vezető eszközökről 4. A három virtusokról (ígazságszeretet, engedelmesség, szorgalom) 5. Az evang. módról, mely szerint a gyermekek a Krisztusban való igazságra vezettesenek. Francke neveléstana, mint fentebb láttuk, valami szigorú logikus renddel nem dicsekedhetett. Wirth és Bárány e hiányon akartak segíteni. Azt mondják, amit Francke, de más felosztással, másrendben. Eredeti művében az, amit a magyar nyelv állapotáról mond. Francke fejtegetéseit mindenütt a hazai szokásokra és állapotokra alkalmazva veszi át. A német christkindlről helytelenítőleg szólva, hozzá teszi: „Melynél még bolondabb a mi magyarink közt a tótmester uraimék által behozatott Balázs napi ugrálás a szalonnás nyárs körül, amelyet ki nem nevetne és improbálna az igaz keresztyének között (43. 1.). Mikor Francke nyomán a komédiákat, színjátékokat kárhoztatja, a pietista elfogultságával jegyzi meg: „Nálunk ugyan, Istennek hála, ezek szűkebbek!·' (71. 1.). Szóval mindig a hazai állapotok lebegnek a szemei előtt. S a müvecske végén Bárány más neveléstani művekből is vesz át idézeteket (Grossgebauer, Drexel, Mitternacht, Mokerus.). Érezve különösen Francke művének egy nagy hiányát, a 109. lapon „A testre való gondról" is külön szól Locket idézve („Lockius a Nemes Ifjaknak felnevelésekrül §. 13. 15." 109. 1.). A táncot elitéli a váradi zsinatra és a régi mondásra hivatkozva: Saltus est circulus, cuius centrum est diabolus. (115. 1.). Ennek a munkának minden egyoldalúsága és hiánya mellett is nagy érdeme, hogy rendszeres neveléstani munka volt és pedig magyar nyelven irott a kuruc háborút befejező szatmári békekötés évében. Mintegy programm, hogy e háborús világban elszilajodott magyarságból miként kell új és pedig istenfélő és hazafias nemzedéket nevelni. Magyar nyelven ez az első rendszeres neveléstanunk. Apácai a Magyar Encyklopaediában egy