Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Márton Lajostól: M. Aur. Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Aurelius Augustinus De doctrina christiana c. müve exegetikai munkásságának rövid áttekintésével

Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. 63 tudott, (Conf. 11, 3.) görög nyelvi ismerete sem volt túlnagy. (Conf. 1, ,

8. 1

4. Contra litt. Petiliani 1, 9

1.) Ezért ha szükség esetén a görög szöveget segítségül tudja is hívni, a héber szövegre soha sem megy vissza, csak egyes közforgalomban levő szavakat magyaráz néhol, megkérdezés, hallomás alapján s ekkor sem mindig elfogadhatólag. És mégis nagy előszeretettel az ó-testamentumot magyarázza, mert ennek mystikus homálya tág teret nyit erős képzelete csapongásának. Teljesen keresztyénileg magyarázza, az újszövetséggel teljes harmóniába hozni igyekezvén. Szállóigóvó lett az egyházban a két testamentum viszonyáról adott rövid, de velős meghatározása: „Et in vetere (testamento) nóvum latét, et in novo vetus patet".

1) A Genesis első fejezeteiről három külön munkát írt s még Confessioi utolsó 3 fejezetében is visszatér kedvenc themájához. Legkorábbi (389. körül kelt) a De Genesi contra Manichaeos, (2 k.) melyben egyes keresztyének kérésére a Gen. első három fejezetet magyarázza röviden, egyszerűen (?) a manichaeusok ócsárlásaival és ferdítéseivel szemben. Mely kezdetben (in quo principio) teremté Isten a mennyet ós földet? — kérdik ők. Ha az időnek valamely kezdetén, mit csinált Isten ezek teremtése előtt ? És mórt tetszett neki hirtelen teremteni meg azt, a mit előbb az örök időn át nem tett meg ? Ε kérdésekre igy felel Aug.: Nem az idő kezdetén teremte Isten a mennyet és földet, hanem a Krisztusban, a mikor az Istennél volt az Ige, ki által és kiben lett minden. Az Úr ugyanis, mikor a zsidók kérdezték: kicsoda? ezt felelte: princípium, quia et loquor vobis

2). (Ján. 8, 2s·) De még ha azt hiszszük is, hogy Isten az idő kezdetén teremté a mennyet és földet, úgy kell értenünk, hogy a teremtés előtt nem volt idő, mert az időt is Isten teremté. Ha tehát azt kérdik, mért tetszett Istennek hirtelen teremteni a világot, mintha bizonyos idő elmúlt volna, mely alatt Isten semmit sem csinált, erre azt feleli, hogy nem múlhatott el idő, inert még nem volt idő. Ha pedig igy kérdik: miért tetszett Istennek teremteni a világot, csak azt felelhetjük: inert akarta. Miért akarta? A ki ezt kérdi, az nagyobb és előbbvaló dolgot keres a κ Isten akaratánál. Ilyen pedig nincs. Az Isten akaratának nincs oka. (1 — 2. fej.) A 2-ik verset: Terra autem erat invisibilis et incomposita

3) hogy mint közforgalomban volt kis biblia, nem később alakult-e lassankint a Hier, fordításához. A Locutionesben megnevezés nélkül gyakran bevonja az összehasonlításba, néha a Quaestiones in Heptateuchumban is. *) Quaestiones in Heptateuchum. üb. II. c. 73. ') A szóhoz tapadó hibás fordítás után hibás értelmezés. TI,

ν αρχήν " τι xai λαλώ νμΐν = kezdettől fogva az, a mit épen mondok is néktek. 8) A tohu vabohu-t (= puszta és üresség, zűrzavar, chaos) igy for-