Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Márton Lajostól: M. Aur. Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Aurelius Augustinus De doctrina christiana c. müve exegetikai munkásságának rövid áttekintésével

54 Marton Lajos. A földrajzi és természettudományi ismereteknek, melyeknek közlési módszere a demonstratio, szükségességét a biblia megértéséhez elismeri ós hangsúlyozza. Pl. ha ismerjük a kígyó természetét, mely szerint, ha ütni akarják, egész testét veti oda, hogy védje fejét, akkor értjük meg az Űr intését: legyetek okosak, mint a kígyók. Az üldözésekkor mi is fejünk, a Kr. helyett vessük oda inkább testét, az egyházat. Vagy mért vitt a galamb olajágat a bárkába? Azért, mert az olajfa az örök békét jelenti, t. i. örökké zöldéi és nem keveredik nedve más folyadékkal. Ugyanezen ismeretek hasznosak a gyógyításra is, de nem a varázslásra. A csillagászat is, ha mint astrologia, balga jóslást űz, megvetendő, de ha a csillagok jelen, mult vagy jövő állását kutatja, üdvös. A többi mesterség és művészet (iparágak, gyógyászat, földművelés, kormányzás, tánc, futás, birkózás stb.), melyeknek elsajátítása tapasztalás által történik, csak annyiban érdekelnek bennünket, a mennyiben e mindennapi dolgok tapasztalati ismerete is szükséges a biblia egyes képes kifejezéseinek megértésére. Most azon tudományokkal kezd foglalkozni, melyek nem testi érzékietünkre, hanem tisztán szellemi világunkra tartoznak. A logikai, dialektikai műveletek e törvények tudása nélkül is e törvények szerint folynak, csak nem tudatosan. Sokszor könnyebb magukat a dolgokat, e műveletek tárgyait, mint nehéz szabályait megérteni, melyeket az ember vont el és foglalt rendszerbe. Fontosak a szentírás gondolatmenetének ^megértésére és kifejtésére, de óvakodni kell a kevély és rosszakaratú vitatkozásvágytól és sophismáktól. Szól az ékesszólásról is, melynek szabályait szinten úgy figyelték meg, s ezek igazak ós hasznosak is, bár velők gyakran hamis dolgokat hitetnek el. A számok törvénye szintén megvolt, csak ki kellett és Jeremiás egyidejű egyiptomi tartózkodására vonatkozó állítás a belőle vont következtetéssel együtt, nemkülönben ezeknek Ambrosius számlájára való írása egyszerűen a tévedés eredménye. Jeremiás 586 után ment Egyiptomba, Plató pedig csak 427-ben született. Aug. maga kiigazítja tévedését a Retract. II.—4.-ben. „Et in eo, quod dixi, de temporum história sanctum Arnbrosium solvisse quaestionem, tamquam coaetanei fuerint Plató et Jeremias, me fefellit memoria. Nam quid ille de hac re episcopus dixerit, in libro eius legitur, quem de sacramentis sive de philosophia scripsit." Ezt azonban a De sacramentis hat könyvében nem találtam meg sehol. Ellenben a 118. zsoltárhoz irt expositiójában (Sermo 18,

4.) a következő megjegyzését olvashatjuk: „Discite, unde Plató haec sumserit. Eruditionis gratia in Aegyptum profectus, ut Moysis gesta, legis oracula, prophetarum dicta cognosceret, audivit consolationem populi, qui supra peccati modum videbatur fuisse punitus, et hunc locum (Esa. 40, v a.) quadam adopertum dote verborum in Dialogum transtulit, quem scripsit de Virtute" etc. (Ambrosii Opera a benedictinusok (e congregatione S. Mauri) velencei 1748-iki kiadásában, III. tom.)