Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Márton Lajostól: M. Aur. Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Aurelius Augustinus De doctrina christiana c. müve exegetikai munkásságának rövid áttekintésével
Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. 49 a bölcseség elnyerésóig hét fokozaton kell átmennünk. Első a timor Dei, melylyel hozzá kell fognunk az δ akaratának megismeréséhez. Ez átvezet a szentírás iránti pietasra, ezen át pedig a scieatiara., melyről most akar szólni részletesebben Aug. Ez a két főparancsolat (a szeretet két parancsolata) ellen elkövetett vétkek megismerésében áll, mely önmegalázásra, bánkódásra, Isten kegyelmére való megadásra készt, mely lelki állapot vezet át a negyedik fokra, a fortitudora, melyben éhezi és szomjúhozza az ember az igazságot s a múló dolgokról az örökkévalókra fordul s eljut a consiliumva s képessé lesz a felebarátnak, sőt az ellenségnek szeretésére is. Ezáltal ér a hatodik fokra, a cordis purgatiora, mely állapotban már csak az igazságra törekszik s Istent is képes látni. Ε szentségi állapot vezet az utolsó, tökéletes fokra, a sapientiara. így igaz, hogy a timor Dei a sapientia kezdete. De ezek közül, mint jelezte, a harmadik fokról, a scientiaról akar szólni. A szentírás megismerése az egésznek elolvasásával kezdődik, mely nem jelenti egyszersmind teljes megértését is. A kanonikus iratokat érti, mert a többit biztosabban fogja olvasni az ember az igazság hitével felfegyverkezve. A kánon azonban a hippói (393-ban) és karthagói zsinatnak (397-ben) Augustinus befolyása alatt hozott végzései után sem volt még végleg megállapodva. Maga Aug. is szükségesnek látja tanácsolni, hogy azokat az iratokat, melyeket minden kath. egyház elfogad, elébe kell tenni azoknak, melyeket némelyek nem fogadnak el. Ez utóbbiak közt ismét azokat, melyeket többen és tekintélyesebb egyházak fogadnak el, különösen a melyek apostoli székhelyek voltak és ap. leveleket kaptak, elébe kell tenni a kevesebb ós kisebb tekintélyű egyházaktól elismerteknek. Ha pedig némelyeket többen, másokat tekintélyesebbek fogadnak el, az ilyen könyveket egyenlő tekintélyűeknek kell tartani. Megállapítja az iratok kánonát, melyre ezt a vizsgálatot alkalmazandónak tartja. Az Ο. T. 44 könyve közt ott találjuk Tóbiást, Juditot, a Makkab. két könyvét és a salamoni iratok után Jesus Sirach neve alatt a Sapientiat és az Ecclesiasticust, viszont a Siralmak nincsenek külön említve. Az U. T. könyvei teljes számmal felsoroltatnak, apokrifusok nélkül. A sorrend azonban úgy itt, mint amott, különleges. 1) *) Ennek egybevetését egyebekkel lásd Cassiod. bibi. codexeinek ismertetésénél. Mivel az egész műben jóformán csak ez az egy igazán isagogikai részlet van, szószerinti fordításban is adom, a mint következik: „Az iratoknak egész kánona e könyvekben foglaltatik: Mózes 5 könyvében, azaz a Genesisben Exodusban. Leviticusban, Numeriben, Deuteronomiumban; Jósué egy könyvében, a Birák egy könyvében; egy könyvecskében, mely Ruthnak neveztetik, mely inkább a Királyok kezdetéhez látszik tartozni; azután a Királyok négy Theol. Siaklap. VI. ctí. 4