Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Erdős József dr.-tól: Az újszövetségi kánon és az őskeresztyén irodalom
4 Dr. Erdős József. adv. baer. III. 3 és az ő nyomán Euseb. III. 2. 13. 14. 31. szerint harmadik római püspök [mh. 102]) irt a korinthusiakhoz (Schenkel és mások szerint 64 és 70 közt) az ottani versengések és zavarok megszüntetése céljából egy görög nyelvű s átalában hitelesnek elösmert levelet, melyet Korinthnsban az istentiszteleti összejövetelek alkalmával, mint építő iratot a második század végéig olvasgattak (Euseb. IV. 23. 6.). Kiadta Wotton Henrik, Cambridge 1718. Lightfoot J. B. London 1869. Lipsias, De Clementis epistola ad Corinthios prioré. Lips. 1855. Magyarul Raffay S. Újszöv. Apokrifusok. Pozsony. 1906. A szintén neve alatt emlegetett második korinthusi levél, amely homiliatöredék, nem hiteles (Euseb. III. 38); valamint tévesen tulajdonították neki a Möhler által (Patrologia I. 67) valódinak gondolt két syr nyelvű levelet „a szüzekhez", (kiadta syr nyelven Wetstein Jakab. Amsterdam 1752. nemetűi Zingerle P., Wien 1827.), továbbá a nyolc liberből álló Constitutiones apostolicae (ζ/ιατάξεις των Ú7i oστόλων) és Canones apostolorum {Κανόνες [a görögöknél 85, a latinoknál 50] εκκλησιαστικοί των άγιων αποστόλων) címfí műveket, melyeket az egyház jogi hatályú alaptörvény gyanánt tekintett, végül a Klementinákat (r« Κλημέντιa), amely 3 prológból és 20 (most már csak 19) homiliából álló célzatos előadások eredeti görög szövege az Άναγνωρισμοί elveszett s csak Rufinus (mh. 410) latin fordításában maradt fön mint Recognitiones Clementis, libb. X. Irodalom. Krabbe Ο., Über den Ursprung und Inhalt d. apost. Constitutionen des Clemens Romanus. Hamburg 1829. Idem : Dissertatio de codice canonum, qui apostolorum nomine circumferentur. Gotting. 1829. Drei / J. S. , Neue Untersuchungen über die Constitutionen und Kanones d. Apostel. Tübingen 1832. Hefele C. ./., Patrum apostt. opera (genuina). Textum iecognovit, brevi adnotatione instruxit etc. Tubingae 1839., ed. 2. 1843. Schliemann Adolf, die Clementinen nebst den verwandten Schriften u. der. Ebionitismus Hamburg lß44. De Lagarde Ρ. Α., Constitutiones apostolorum. Lips. 1862 Raffay S. Újszöv. Apokr. Pozsony 5906. A római Kelemen neve alá csúsztatott áliratokra nem is hivatkozva, az ő authentikus korinthusi (első) leveléből meggyőződhetünk, hogy számos tételt idéz ügy az evangéliomokból, mint az apostoli levelekből, melyek közül stylusának bemutatása végett is például hozható föl a 46. fejezetből ez az intés: Μνήσθητε των λόγων Ίησοϋ . . . ΟιαΙ τω uv-3-ρώπφ (δί' ον τά σκάνδαλα ερχεται)' καλόν ι ν αντω εϊ ουκ εγεννη&η, η ενα των εκλεκτών μου σκανόαλίσαι· κρείττον r,v αντω περιτεϋηναί μύλο ν και καταποντισ&ψαι εις την θάλασσαν, η ενα των μικρών μου σκανόαλίσαι (Mt. 18 6. 7.); vagy a 35. fejezetből ez a nyilatkozat : . . . . ά/ιορρίψαντες αφ' εαυτών πάσα ν αδικ/αν και άνομίαν, πλεονεξίαν, έ'ρεις, κακοηθείας τε και δόλους, ψιθυρισμούς τε και καταλαλίας, θεοστυγίαν, υπερηφανίαν τε και άλαζονείαν, κενοδοξίαν