Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Antal Géza dr.-tól: Jézus élete és a Napoleon-legenda

A magyar reformáció eredeti jellemének kérdéséhez. Ε folyóirat múlt számában, a fenti cím alatt, Dr. Masznyik Endre, miután fényesen bebizonyítja azt a senki által soha kétségbe nem vont történeti tényt, hogy Magyarországot a reformáció eszméinek eredetileg Luther szelleme hódoltatta meg, rátér a „Formula Concordiae" 1598-ik évi magyar fordításának mostani ujabb lenyomatára vagy kiadására, ős ennek ösmertetése folyamán kiterjeszkedik úgy az említett Formula, mint az erre Beyte István részéről készült válaszirat szellemének, értékének és hangjának méltatására. Ezt a munkát dr. Masznyik Endre csodálatra méltó tűzzel és lelkesedéssel, de nagyon csekély szak- és tárgyismerettel végzi. Az „Egyessógkönyve" előljáró beszédéről azt állítja, hogy annak v adatai, úgy látszik, eddig teljesen ismeretlenek voltak,

u holott ezt az előljáró beszédet ösmerte ós használta már Mokos Gyula,

1) az egész munkát ösmertette Révész Kálmán,

2) azután pedig magát az előljáró beszédet egész terjedelmében közölte Thury Etele,

3) ezelőtt kerek tizenegy esztendővel I Imő, ilyenek a dr. Masznyik teljesen ösmeretlen adatai. A Beythe Istvánók részéről megjelent válasziratról, az Igaz mentségről pedig azt állítja dr. Masznyik, hogy azt „ismeretlen szerző (talán éppen Beythe István András fia) irta, és adta ki·, holott az is évek óta bizonyos már, hogy az Igaz mentséget maga Beythe István írta.

4) Az sem utolsó bizonysága a Dr. Masznyik tárgyismeretének, hogy a 225. és 226. lapokon az Igaz mentséget úgy állítja az Egyessógkönyve előszavával szembe, mintha amaz jelent volna meg elébb és emez lett volna rá a felelet, holott a ki csak közel járt is e kérdéshez, nagyon jól tudja, hogy az Egyességkönyve jelent meg elébb (1598) s erre válaszol az Igaz mentség (1599.) >) Protestáns Szemle, 1891. évf. 371. s több 1. ') Protestáns Szemle, 1895. éyf. 589—591. 1. 3) Protestáns egyházi és iskolai lap, 1897. évf. 474. I. *) Protestáns Szemle, 1895. évf. 595. lap.