Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Erdős József dr.-tól: Az újszövetségi kánon és az őskeresztyén irodalom

Az újszövetségi kánon és az 05ΐίεΓείεΙ)τέη irodalom. 31 V. ö. Opp. omnia una cum vita ed. G. Vossias, Mogunt. 1604. Migne, Cursus completus patrologiae. Paris 1857 ss. Gregorios Thaumaturgos Τ. X. 963 ss. Didymos alexandriai származású exegeta és a konstántinápolyi katechetaiskola feje (m. h. 395), öt éves korában szemevilágát vesztve, hallás után részesült abban, a mit mások látás révén szereznek meg (Rufinus h. e. II. 7). Fönmaradt művei egybegyűjtve Migne-nél id. mű XXXIX. Methodius olympusí (patarai) majd tyrusi püspök (m. h. 311) Origenes ellenfele περί αναστάσεως-^αη a test feltámadását védelmezte, περί τών γεννψών-}&\)Άη pedig a végtelen világsorozatról való vélekedést ostromolta. Töredékekben fönmaradt termékeire nézve v. ö. Epiphan. haer. 64. Photii bibi. cod. 234—236. Pampliylos cäsareai presbyter és könyvtáralapító vértanusággal múlt ki 309-ben. Fogságában írta apologiáját Origenes mellett 5 könyvben, melyet Eusebios a hatodik könyv hozzáírásával fejezett be. Ebből csak az első könyv szállott az utókorra Rufinus fordításában, „a melyre és a még gyér görög fragmentumokra vonatkozólag v. ö. Phot. cod. 118. Ugyanő adta ki Eusebiossal együtt a liexaplás Septuagintát. Sextus Julius Africanus nikopolisi (emmausi) presbyter 230 táján, az első keresztyén chronographos m. h. circa 232. Művei «) Κεστοί, az alexandriai Kelemen Στρωματείςéhez hasonló és 14 könyvbe osztott encyklopädiai egyveleges tartalmú himzósszerű munka, melyet a harcászatról is bőven tárgyaló szakaszaiért a byzanci korban oly nagy értékűnek tartottak, hogy Bölcs Leo is (886 — 911) felvétette a taktikai munkák gyűjteményébe, β) Χρονογραφιών πέντε σπονόόσματα vagy újabban πεντ αβιβλίον χρονολογικό ν néven ösmert 5 könyvből álló történelmi munkáját, a mely a világteremtéstől (Kr. e. 5500-tól) kezdve le a Kr. u. 221. évig a héber, görög és római nép történetét adja elő, ugy Eusebios mint a későbbi byzánci krónikaírók fő forrásmű gyanánt használták, j') Όλνμπιάόων αναγραφή becses dolgozatát külön kiadásban közzétette Rutgers (Leyden 1862). ö) '

Επιστολή περί τής /.ατά Ζωσάνναν ιστορίας Origeneshez intézett levél. «) 3

Επιστολή προς Άριστείδψ Krisztusnak a Mt. ós Lk. evangéliomában olvasható genealógiájáról, részben fönmaradt Eusebiosnál h. e. I. 7. Későbbi keleti írók szerint az evangéliomokhoz is írt kommentárt. Africanus kétségen kívül jelentékeny tevékenységet fejtett ki úgy is mint történetíró, úgy is mint a kánon grammatikai s kritikai elemezésével foglalkozó tudós. Σ

/ukianos antiochiai presbyter vértanúi halállal múlt ki Nikomediában 311-ben. Nagy érdemei vannak a bibliai kritika terén, a mit igazol már Eusebios (VIII. 13. IX. 6: