Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Antal Géza dr.-tól: Jézus élete és a Napoleon-legenda

Jézus élete és a Napoleon legenda. 301 1887-ben a jóravaló német adózó, aki a hadsereg végtelen szaporításáért nem akart többet fizetni, Boulanger nevével lett rémítgetve, akit De Roulede s néhány más házi bolondtól eltekintve, Franciaországban egy félig meddig okos ember sem vett komolyan számba. S az ijesztő megtette a maga kötelességét, mert a jámbor nyárspolgár a maga félelmei közepette az eddig szabadelvű birodalmi gyűlés helyett teljesen reakcionáriust választott.É pen ilyen ijesztő volt 100 évvel előbb a hírhedt Napoleon. Az ő félelmes neve volt a varázspálca, amely minden pénzes zacskót kinyitott. S itt nem is kell azt feltennünk, hogy minden újság tudatosan hazudott. Sőt a lapok legtöbbje azt, amit a kormányoktól s pártvezérektől befolyásolt lapokban talált, ugyanoly együgyűséggel tálalta fel olvasói előtt, mint amilyennel azt ezek fogadták. Csak egy kifogást lehetne ezen újság gallimatbiász ellen felhozni. Ha nem akarjuk feltenni, hogy a hangadó lapok valami tervet előre pontosan megállapítottak de feltevés hajótörést szenved úgy a lapok nagy számán, mint a nagy távolságokon s az akkori idők rossz közlekedési viszonyain — akkor nagy különbségeknek kell mutatkozniok az egyes tudósításokban. Ez vezet a 3. kérdés megvitatására t. i. 3. a Napoleon legendában található ellenmondásokra. Ezek az elienmondások oly óriá iak, hogy már magukban is a kétely hatalmas árnyékát vetik a tudósításokra. Nemcsak kisebb körülményekben hiányzik a megegyezés — ez nem volna oly fontos — hanem igen nagy, sőt fő eseményekben s olyanokban, melyek a század állítólagos hősével a legszorosabb összefüggésben állanak. Igy pl. egyáltalán nem bizonyos, hogy Napoleon a lodii hídnál a hires támadást maga vezette-e, vagy pedig, hogy ő teljes biztonságban az utócsapatnál volt, mig a hősi tettet Augereau hajtotta végre. Épugy kétely lebeg a francia lovasság Vaterlooi támadása fölött. Nem kevésbbé bizonytalan, hogy ez a különös ember Egyptomban egy saját katonáival tele kórházat megmérgezett-e, vagy nem. Még igen sok ilyes példát hozhatnék fel, de csak a legfontosabbak egyikére szorítkozom, a borodinói ütközetre. Ezt, amelyet úgy rajzolnak, mint a legnagyobbak egyikét, mindkét párt a saját győzelmének jelenti ki. A kérdés még ma sincs eldöntve. Vannak tudósításaink mindkét részről, melyek egész pontosan megjelölik az egyes körülményeket s olyan személyektől származnak, akikről fel lehet tenni, hogy teljesen megbízhatók s akik azt állítják, hogy jelen voltak a helyszínén, tudósítások, amelyek mindennek dacára teljesen összeegyeztethetetlenek. Mindakét tudósítás nem lehet helyes, de lehet mind a kettő téves s bizonyára ez az eset, ha figyelembe veszünk mindent, amit az egész Napoleon történetben figyelembe lehet venni. — Ami