Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána
272 Dr. Kováts J. István. fáját, hanem egész erdejét vágd ki, mert a vágyakból támad a veszedelem; míg ha tövestül kivágtátok a kívánságok erdejét, elértétek a nirvánát . . . Irtsátok ki magatokból az önmagatok iránti szeretetet, mint ősszel a lótuszt letöritek kezetekkel. A béke útjának szenteljétek egyedül magatokat . . . lt l) Ha a nirvánát el akarjuk érni, ki kell dobnunk csolnakunkból minden terhet. „Szenvedélytől és gyűlölségtől menten érhetjük csak el a nirvánát." (u. a, 369. v.) A nirvána mindeme körülírásaiban a legkisebb célzást sem találunk arra vonatkozólag, mintha a nirvána valami túlvilági élet helye volna. A nirvána tehát egyesegyedül érzelem- és gondolatvilágunknak bizonyos emelkedett s még földi életünkben elérhető állapotát jelenti. Ebben a tekintetben hasonló a hivő keresztyén lélek ama boldog állapotához, amikor az a 130. dicséret szavaival elmondhatja magáról: „Érzem, hogy az örök élet már e földön az enyém lesz." Az Isten országát erényes életével már itt e földön megvalósító keresztyén lélek és a nirvánát elért buddhista állapota közti hasonlóságra Bhys Davids is rámutat: „Az ember bensőjében élő Isten országa, az értelmünket átható béke a legközelebbi analógia a buddhista nirvánával, a mit a nyugati gondolkozásban ismerek." 2) Kovács Ödön is észreveszi ezt a rokonságát, de az meg is téveszti! „Im, ez a Buddha nirvánája! . . . Teljes megsemmisültségről itt szó sem lehet; szellemi léte nemhogy elveszett volna, hanem megvilágosodott, még pedig már e földi életben; mondhatnók: „még α testben él, csakhogy nem e világból való." 3) Az újtestamentum eme szavai csakugyan találóan jellemzik a nirvánába jutó embert. Csak az a baj, hogy Kovács Ö. itt nem tud, pedig meg kellene állni! Azt a következtetést vonja le, hogy „a nirvána, melybe Buddha még életében eljutott, nem lehet a puszta semmi, hanem egy, a megvilágosultság ós szentség elérése után következő pozitív, Szellemileg boldog lét hazája," 4) Nem csak Kovács Ö. esik abba a tévedésbe, mintha a buddhizmus is tanítaná — a keresztyénséghez hasonlóan — a halhatatlanságot. Maga Max Müller is. A Dhammapada 21. versét így fordítja: „A szemlélődés a halhatatlanság útja." Ez a tévedés Beal tanár egyik kínai fordításában (The Romantic Legend of Sakya Buddha 5) is megismétlődik. De Bhys Davids ') Dhammapada 283. és 285. v. 2) Lectures on the origin and growth of religion ... 31 1. s) L. Ján. 17 u-i«; Róm. 8 4) Vallásbölcsészet . . . I. k. 123 1. L. a 129 lapon is. 5) A szanszkrit nyelvű „A nagy lemondásról szóló könyv" — K. u. IV. században készült s legendákkal teleszőtt — kínai fordításának rövidített angol fordítása.
