Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána
A Nirvána. 251 által nem háborított szellemi lét. Azt is érzi, hogy olyan létet, melyből még a „személyi érzés" is ki van oltva, mely az individuális külön lét tudatát és érzetét is elvesztette, mi, európaiak még csak képzelni se igen tudunk. Az ilyen élet előttünk már nem is élet; de azért — teszi hozzá — puszta semminek mégse mondhatjuk. 1) De nem szabad felednünk, hogy Kovács Ödön könyve még 1876-ban jelent meg, tehát még az előtt, mielőtt a 80-as évekbeli behatóbb szöveg kutatások napvilágra kerültek. Ezenkívül aligha ismerhette Max Müllernek néhány évvel előbb: 1870-ben — egy fordításhoz írt előszavában 2) — és 1872-ben — Amerikában tartott előadásaiban 3) — ismertetett újabb nézeteit, melyek új mesgyét vágtak a nirvána kutatások terén. Nem szabad felednünk, hogy ezt megelőzőleg maga Max Müller is több tekintetben még bizonytalanságban volt a nirvána valódi értelme felöl. A buddhizmusról írt s Kovács Ödön által is idézett első dolgozataiban még azt mondja: „Könnyen fölfogható, ha találhatók egyesek, kik szóban és írásban nyilvánítják, hogy a teljes megsemmisülés az ember célja . . . .; de ha valaki azt kívánja tőlünk, hogy higyjük el, miszerint az emberiségnek csaknem a fele teljes megsemmisülésre vágyik, azzal azt kívánná, hogy higyjük el, miszerint az emberiség egyik fele teljesen különbözik a másik felétől". Képtelenségnek tartja, hogy a buddhizmus az Isten és a túlvilági élet tagadásán: az atheizmuson és a nihilizmuson épülne föl. Kételkedve bár, de mégis meghajlik az uralkodó nézet előtt: „Csaknem hihetetlen, és mégis, ha elfordítjuk tekintetünket az erkölcsiségnek ama magasztos képétől, melyet Buddha hirdetett először az emberiség minden osztályának ós metafizikája sötét lapjaira tekintünk: más megoldást nehezen találhatunk. 4) Max Müller kutatásai nyomán a mélyebben járó kutatók egész sora támad. Ezek közt első helyen említhetjük J. d' Alwis-t. 1871-ben Colombóban (Ceylon szigetén) kiadott „Buddhist Nirvana" c. pamflétja tele van tudományos becsű adatokkal. Könyvéről azonban — mivel Ázsiában jelent meg s ,nem is azoknak a folyóiratoknak valamelyikében, melyet nyugat tudósai is olvasnak — nem igen szereztek Európában tudomást. A kutatók sorában sokkal nagyobb névre tesz szert ') L. bővebben i. m. 123-124 11. 2) „Buddhagosha's Parables"·. A birmai nyelvből fordította T. Rogers kapitány. Max Müller tanár előszavával. ') rLectures on the Science of Religion, with a paper on Buddhist Nihilism and Translation of the Dhammapada". 4) Essay's 203, 217 11., id. Kovács Ö. i. m. 121, 117 11.
