Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána

A Nirvána. 245 kezeltetni a sebem, míg nem tudom, hogy hívják azt az embert ..minő családból származik, nagy-, közép- vagy kistermetű-e ós milyen az a fegyver, amellyel eltalált? Mi lenne a dolog vége ? Belehalna a sebébe! Ő (Buddha) is azért nem tanította a kérdezett dolgokra az embereket, mert azoknak a tudása nem mozdítaná elő az üdvüket. Ami a béke elérésére és „megvilágosodásukra" vezetett: a szenvedéseknek-, azok keletkezésének ós megszűnésének igazságára megtanította őket. Azután hozzáteszi: „Azért Málunkyáputta, amit nem nyilatkoztattam ki, azt hagyd kinyilatkoztatás nőikül és amit kinyilatkoztattam, azt hagyd kinyilatkoztatva

1). Ugyanezt mondja Khewá, Buddhának egyik bölcsesőgéről híres tanítványnője Pasenadi királynak, ki a túlvilági élet felől intéz hozzá kérdést. Ez a király később magát Buddhát is megkérdezi e felől s ugyanazt a választ kapja

2). Látjuk tehát, hogy Buddha kitér a halál utáni életről hozzá intézett kérdések elől. Max Müller

3), az elhunyt kiváló orientálista, annak a nagy irodalmi vállalatnak a megteremtője, mely a keleti vallásrendszerek szentkönyveit angol kiadásban („Sacred Books of the East") kiadta, nem is hiszi, hogy, a buddhista eschatologia magától Buddhától származnék. Úgy véli, „ha valóban Buddha maga terjesztette volna azokat a metafizikai tételeket, melyeket a későbbi írók néki tulajdonítanak, úgy hallgatói közül ezerből egy is alig értette volna meg és tanai sohsem képezhették volna egy népvallás alapját".

4) St. Hilaire sem hiszi, hogy a buddhismus eschatologiája magától Buddhától ered. Azok a nihilisztikus metafizikai tanok ugyanis az ős buddhisták hármas szentkönyvónek, a Tripitakának harmadik részében: az Abhidhammá-ban foglaltatnak. Az első zsinaton, melyen a szent iratokat kanonizálták, a zsinat elnöke: Kacyapa önmagának tartotta fönn a hittani, bölcsészeti és metafizikai tanokat tartalmazó Abhidhamma összeállítását, míg a Tripitaka első részét képező s a buddhista szerzetesrend szabályait magába foglaló Vinaya összegyűjtését Upálira, a Tripitaka második részét alkotó s a nép számára tartott beszédeket tartalmazó Suttá-k összeszedését pedig Anandára bízta. A Kacyapa által összeállított Abhidhamma tételei sokban megegyeznek a Pranjápáramitá („a tudás tökéletessége") című s kiválóan szentnek tartott mű állításaival. A misztikus és nihilisztikus okos*) Majjhima Nikáya L k. 426 s köv. 11. L. Warren fordításában: Buddhism in translations 117—11. 2) Sanyutta Nikáya IV. k. 374—11. L. Warren id. fordításában. 3) Nálunk tévesen Müller Miksának hívják. A „

Max" a kettős családnévhez tartozik; Frigyes a körösztneve. 4) Essay's I. k. 197 1.