Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána

242 Dr. Kováts J. István. hogy azok is elhitetik az emberrel, miszerint megigazulásra, megváltásra nincs szüksége, mert boldogulásának egyedül saját maga az eszközlője. A földi életet purgatóriumnak, pokolnak nevező Schopenhauer-rel

1) együtt nagy örömmel látták, hogy azok is oly kétségbeejtően sötétnek, oly borzasztónak vélik az életet és mindenáron véget akarnak annak vetni. Mindezeket a tanokat a legkérlelhetetlenebb következetességgel a buddhizmusban találták meg. Nem nézték azt, hogy ez a vallás semmivel sem tudja igazolni tanait: szótlanul áll, valahányszor azt kérdezzük: miért? Nem kérdezték, minő alapokra fekteti, minő szankcióhoz fűzi tagadhatatlanul magas színvonalon álló erkölcstanát ? Csak azt látták: imé, itt van egy vallásrendszer Isten, lélek, túlvilág nélkül s mindennek dacára a többi vallásokat is sokban túlszárnyaló erkölcsi törvényekkel; követőinek számát tekintve is a legnagyobb vallások közé tartozik, ha ugyan nem a legnagyobb! Akadtak mindjárt, kik a kerestyénséggel kezdték összehasonlítgatni. Egyesek meg egyenesen a fölötti fölényét kezdték bizonyítgatni. Ez ismét a keresztyénségnek egész sereg hivatásos harcosát állította csatasorba, így mintegy a buddhizmus körül folytatott vitákból nőtt az összehasonlító vallástan nagy tudománnyá. Akadtak tudósok, kik évtizedeket szenteltek arra, hogy a buddhizmusnak — különböző nyelvű fordításaival együtt — százakra menő szent könyveit eredeti nyelven olvassák és azokat európai nyelvekre lefordítsák, csakhogy egyes vitás kérdéseket jobban megvilágíthassanak. Ezeknek a vitatkozásnak egyik legélesebb ütköző pontját képezte a legutóbbi időkig az, hogy voltaképpen mi is a nirvána? Évtizedeken át vitatkoztak rajt a tudósok — és a vitatkozásoknak még ma sem szakadt vége. A buddhizmus és az összehasonlító vallástan legkiválóbb művelői: a francia &t. Hilaire, Obry, Fouceaux, Rémusat, Burnouf, Julien ; az angol Spence Hardy, G. Scott, Beal, Bigandet püspök, J. d Alwis, Alabaster, Max Müller, Childers, Rhys Davids-, a dán Trenckner; a német Köppen, Ohlenberg, Dahlmann; az orosz Wassilief stb. fogtak tollat a nirvána értelmének helyes megállapítása érdekében.

2) ') Parerga und Paralipomena. Über Religion 355 1. ') Önálló munkák a nirvánáról : St. Hilaire: Avertissement sur le Nirvana Bouddhique 1862; Obry: Du Nirvana Bouddhique 1863 (sok hivatkozás van benne a korabeli írókra) : James d' Alwis kiváló munkája : Buddhist Nirvana 1871 ; az újabbak közül Dahlmann : Nirvana. A nirvánára vonatkozó fejtegetéseket találunk a következő kiválóbb művekben: Burnouf: Introduction ä 1' histoire du Bouddhisme indien 516—522 11., ugyancsak tőle : Lotus dé la bonne Loi 114, 116, 118, 120 11. ;