Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyvismertetés. Jézus. Lélektani tanulmány Szt. Lukács evangeliuma mentén. Irta Dr. Wajditsch Alajos. Budapest 1907. „Pátria" kiadása. Ára 2 korona. Korunk jellemző sajátsága, hogy mindent a tudós szemüvegén keresztül szeret vizsgálni és megítélni, természeti és vallási jelenségeket egyaránt. Lázasan kutatja a törvényszerűséget az anyagi és szellemi világban s ha nem találja meg, ritkán ismeri be az „ignorabimust", de hypothesisek felállításával véli szolgálni az emberi gondolkodás előrehaladottságát. A tudóst rendesen a legnehezebb s eddig még meg nem fejtett problémák izgatják; áll ez minden tudományra, így a theologiára is. És itt első sorban a vallásalapító személyisége képezi a kutatás igazi tárgyát, mert ezzel esik vagy áll maga az általa alapított vallás is. Nem csoda tehát, ha Jézus személyisége is kezdettől fogva érdekelte a kutató emberi észt. A különböző korban írt, különböző irányú művek természetesen más-más eredményre jutnak s tagadhatatlan, hogy írójuk egyéniségén kivül sokszor magukon hordják koruknak vallási, bölcsészeti hatását, általában a korhangulatot. Korunk mai irányzatát „modernnek" szoktuk nevezni Ez a modernismus jellemzi Dr. Wajditsch — az orvos — tanulmányát is. A természetbúvár módja szerint igyekszik a „páratlan ember", Jézus személyiségével tisztába jönni s országa törvényeinek, — kikutathatlanoknak látszó tényezők hatástanulmányozása alapján — legalább sejtelmére eljutni, mert dicséretre méltó őszinteséggel ismeri be, hogy „Jézus országát a mai (természettudománnyal egészen megérteni és ismertetni lehetetlen." Ezek alapján szerzőtől a becsületes jószándékot elvitatni nem lehet. De több érdeme a kérdés fejtegetése körül nincs is, mert új módszerével egyetlen kérdést sem tudott, s nem is tudhatott megoldani általános érvényszerűséggel. Sympathiából Lukács evangéliumát veszi alapul s fontosabb adatait lépésről lépésre vizsgálja, miközben magukat az adatokat történeti valóságoknak fogadja el. És épen ebben a körülményben rejlik a legyőzhetetlen nehézség a szerző számára, mert az egyes valódi csodákat a természetbúvárnak is vagy hittel megértenie vagy egyszerűen elvetnie kell, természettudományilag megmagyarázni vagy épen igazolni épen azért nem lehet, mert „csodák." Lukács iránti bizalmának kifejezése után szerző keresztelő János születéséről elmélkedik. Zakariás a templomban alvás közben, vagy álomszerű állapotban egy oly tényleg létező erőnek megnyilatkozását látta, melynek természettörvényszerű ha-