Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Masznyik Endre dr.-tól: A magyar reformátió eredeti jellemének kérdéséhez
A magyar reformatio eredeti jellemének kérdéséhez. A Luther Társaság „Az ág. hitv. evangelikus egyház Régi Emlékei", címen egy ujabb vállalatott indított meg és ázt a „Formula Concordiae" 1598-ből való magyar fordításával nyitotta meg. Ε könyvecske, mely a kassai r. kath. püspöki könyvtár unicuma, egyebektől eltekintve egy régtől vitatott s ránk ág. hitv. evangélikusokra nézve felette fontos kérdést dönt el. Ε kérdés a magyarhoni reformáció eredeti jellemére vonatkozik. Református atyánkfiai közül ugyanis egyik másik tudós történetíró, a történeti igazság nyilvánvaló meghamisításával, ugy állítja oda a dolgot, mintha hazánkban Luther szelleme egyházalkotó erővel eredetileg fel sem is lépett volna, sőt, hogy — mint legújabban Mokos Gyula mondja 1) — „a reformált egyházat a vallásujítás (sic!) megindítójáról lutheránusnak nevezték ugyan nálunk is, azonban Melanchton rokonabb szellemének hatása alatt inkább philippista, illetőleg kryptokalvinista lett az, ugy hogy a svajciak iratainak elterjedése után — azokban látván tudományos rendszerbe foglalva saját hitelveit — nyiltan azokhoz csatlakozott a nélkül, hogy megakadályozhatta volna, hogy némelyek azoknak ellenök mondván tőlük (!) külön ne váljanak és külön egyházakat ne alakítsanak". Igy történt, hogy — ugyancsak a nevezett történetíró szerint — „nálunk külön szervezkedett a kálvinista egyház mellett az ágostai hitvallás és a formula concordiae alapján a lutheri, valamint a vallás szabad gyakorlásának classikus földjén, Erdélyben, az unitárius". Ε szerint tehát Magyarországon a reformált egyház alakult volna meg kezdettől fogva előbb philippista, illetőleg kryptokalvinista, aztán nyiltan kálvinista szellemben s azt csak félreértésből nevezték lutheránusnak s ágostai hitv. evangélikusnak; tehát az 1523-iki budai s az 1525-iki rákosi törvénybe is csak tévedésből került bele, hogy „a lutheránusok fej vétellel büntetendők .... a lutheránusok megégetendők" — s György budai könyvkereskedőt is csak tévedésből égették meg Luther írásainak ') L. Protestáns Szemle III. k. 1891. „A dunántuli ág. evang. egyház megalakulása és 1598-iki törvénykönyve" c. cikkét a 364-ik lapon.
