Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája

A pietismus paedagogikája. 193 Hogy az ily irányú nevelésnél különös tekintettel voltak a lelkészi pályára készülő primanusokra s őket mint theologusokat bizonyos tárgyaknál elkülönítették, az magától érthető. De jó hasznát vették a leendő lelkészek a Vásonyi, Sartorius és Bárány által fordított s a lelkészi pályára vonatkozó műveknek is. Olyanok ezek, amelyeket már Francke is ajánlott a theologusoknak, u. m. „Kortholt Súlyos Papi Terhe. Magyar nyelvre fordíttatott a Magyarországi Evang. Prédikátorok kedvekért . . . Wásonyi Mártony által" (Jena 1726. 16. r. 84. 1.). továbbá: „Wolf Ábrahám és Rogallen Fridriknek Atyafiságos Serkentések, mely a magyar Sión őrállóinak ébresztésekre két Atyafiaktól (Bárány és Sartorius) magyar nyelvre fordíttatott" (Jena 1736. 12. r. 168. 1.). Kortholt kiéli tanár és Rogallen königsbergi lelkész, pietista körökben kedvelt és nagyra becsült férfiak (Kortholtnak a hitehagyott Szenczi Fekete Istvánnal irodalmi vitája is volt). Ε két műben igen sok szép és megszívlelni való, a papi hivatásra és hű lelkipásztorkodásra vonatkozó dolog van, melyet jó volt tudni már a theol. pályára készülő ifjú embernek is. * * * íme igy látjuk, hogy az a hatás, melyet a pietismus hazai nevelésügyünkre gyakorolt, épen nem kicsinyelhető s a hazai oktatásnak minden fokozatára kiterjedt, úgy az elemi iskolára, mint a gymnasiumra és a főiskolai lelkésznevelésre. Ami üdvös reformot, ami szépet és jót a pietismus nevelési rendszerében találtunk, azt az a Halléban megfordult lelkes magyar ifjúság hazai iskoláinkba mind átültette. A pietismus túlzásaitól pedig megóvta őket a magyar nemzetnek természetes józansága. Francke nagyszabású tervei között ott volt a seminarium nationum is. Az egész emberiséget nevelni és boldogítani akarta, az apostoli hivatáshoz képest mind e széles világ számára akart tanítókat nevelni. És életének alkonyán, mikor a küzdelmes pályára visszatekintett, bizonyára nem csekély örömére szolgáltak tanítványának, az egykor házában forgolódult Bél Mátyásnak levelei, melyekből arról értesült, hogy itt a Duna két partján, a messze Pannoniában is szép aratással biztat az ő áldott magvetése. És a magyar nevelés is méltó hálával adózhatik a nagy mesterek, Spener és Francke emlékének s kell, hogy neveléstörténetünk koszorúba fűzze ama lelkes ifjak nevét, akik Haliéból ide uj világosságot, új lelkesítő tűzet hoztak oly korban, amikor a nemzet és a protestáns egyház együtt nyögte a zsarnoki elnyomatás jármát. Payr Sándor. Theol. Szaklap VI. évf. 13