Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Raffay Sándortól: József története
144 Raflfay Sándor. szentelt napon az áldozásra, megáldok és megjutalmazok a szüzek gyülekezetében; az egyet harminccal, hatvannal, százzal viszonzom. Aki pedig megírja a te életednek történetét, munkáidat s e világból való kiköltözésedet, s feljegyzi ezt az én beszédemet, azt a te védelmed alá adom, egész életére. Ha pedig a lelke kiszáll a testéből, s maga is elhagyja e világot, bűneinek lajstromát elégetem és semmiféle büntetéssel nem sújtom őt az ítéletnek napján, hanem átmegy a tűznek tengerén és azon kellemetlenség ós fájdalom nélkül halad át. Minden szűkölködő embernek kötelessége pedig, a ki nem tudja azokat teljesíteni, a melyekről megemlékeztem, hogy legalább ha fia születik, adja neki a József nevet. Igy nem lesz helye soha hajlékában sem a szegénységnek, sem bármely hirtelen halálnak. 27. fejezet. Azután összegyülekeztek a város előkelői ama helyre, a hol az áldott öreg József teteme ki volt terítve és gyászlepedőt hoztak magukkal, hogy a zsidók szokása szerint becsavarják őt. De úgy találták, hogy tartja a lepedőjét, mert annyira hozzátapadt a testéhez, hogy a mikor le akarták venni, úgy találták, mintha csak mozdithatlan és oldhatatlan vasból volna. Még végét sem tudták sehol megtalálni, a mi a legnagyobb csodálkozásra ragadta őket. Azután kivitték őt oda, a hol a sír volt, felnyitották az ajtót, hogy tetemét atyáinak tetemei közé helyezzék. Akkor eszembe jutott ama nap, melyen velem Egyptomba ment és mindaz a szorongatás, mit miattam kiállott. Azért sokáig sirtam halála után és tetemére hajolva mondám : x) 28. fejezet. — Oh te halál, ki minden tudományt semmivé teszesz és oly sok könnyet ós keserűséget okozol, ezt a hatalmat bizonyosan az én Atyám, Istenem engedte tenéked. Ádámnak és feleségének, Évának a törvényszegése miatt ugyanis az emberek mind meghalnak és a halál egyet sem kiméi meg. *) A következő fejezet azt akarja kimutatni, hogy Jézus nem a halált magát szünteti meg e földön, hanem a halál következményét: az elmúlást. Elhalni mindenkinek kell, a ki keletkezett, de elmúlni csak a hitetlen fog: az igaznak elhalása az öröklétbe való átmenetel.
