Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Raffay Sándortól: József története
138 Raflfay Sándor. széked elé. Ne is törjenek rám az oroszlánok. Se ne borítsák el addig lelkemet a tűztenger hullámai — amelyeken minden léleknek át kell mennie —, míg előbb a te istenséged dicsőségét meg nem láttam. Isten, legigazabb bíró, ki a halandókat igazsággal és megfelelően ítéled s mindenkinek cselekedetei szerint fizetsz :. óh ón Uram és ón Istenem, legyen velem a te irgalmasságod s világosítsd meg az én utamat, hogy Hozzád jussak. Mert Te vagy kiapadhatlan kútfeje minden áldásnak és dicsőségnek mindörökké. Ámen. 14. fejezet. Törtónt aztán, hogy mikor Názáret városába haza érkezett betegségtől rongálva, ágynak esett. S itt volt utolsó napjának ideje, amint az minden emberre ki van szabva. De ez a betegség nagyon meggyötörte s úgy megszenvedett most, mint születésétől fogva sohasem. S bizonyosan a Krisztusnak tetszett igy elrendezni az igaz József dolgait. Házassága előtt 40 esztendőt élt, azután 49 esztendeig maradt felesége az oltalma alatt, s aztán meghalt. 1) Halála után egy esztendőre bírták rá a papok az én anyámat, a boldogságos Máriát, hogy őrizze őt a férjhezmenésig. Két esztendőt töltött el a házában, s Józsefnél való tartózkodásának harmadik esztendejében, életének pedig 15-ik évében szült engem e földre csodamódon, hogy semmiféle teremtmény sem képes felfogni és megérteni, csak én és az én Atyám ős a Szentlélek, akik velem egy lényegűek. 2) 15. fejezet. így hát az ón atyámnak, ennek az igaz öregnek élete 111 esztendőre terjedt, igy szabta azt ki az ón mennyei Atyám. Mikor a lelke elszakadt a testétől, Abib hónap 26. volt. Már a jeles arany veszteni kezdte fényét s az ezüst a használattól kopni kezdett, — értem az ő szellemét ós értelmét. Ételt és italt elutasított, abbahagyta az ácsolást ós mit se törődött többé vele. Igy törtónt az Abib hónap 26. nap*) Ezen számítás szerint József csak 93 éves volt, mig a következő fejezet szerint 111 esztendős korában halt meg. ') Itt már könnyű felismernünk a legenda kései származását. A negyedik század volt az egylényegűség vitatásának százada.
