Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Földváry Jenőtől: A horvát-slavon egyházak gondozása
120 Földváry Jenő. és különösen; s csak aztán jön az evangyéliom terjesztése saját körünkön túl is, még pedig az Úr Jézusnak a világmissióra vonatkozó határozott parancsa alapján: „elmenvén tanítsatok minden népeket." Mivel pedig e missiói egyházak nem zsidók vagy pogányok, hanem más felekezetű keresztyének közé vannak ékelve, magasabb szempontból itt az evangyéliomnak szűk határunkon túl való terjesztésére nem az a főcél, hogy a más felekezetű keresztyének külsőleg is aklunkba téríttessenek, bár tisztességes szellemi eszközökkel ez is célunk lehet, hanem legelső és legfőbb célunk az, hogy a magunk evangyéliomi igazát híveinkben megerősítsük, ellenfeleinkkel pedig egyént és társadalmat ujjászülő erőnek ismertessük el. A római egyházat jellemzi a fanatikusságig menő erős öntudat ós meggyőződés önigazságáról sőt· kizárólagos létjogáról és azon kötelezettségéről, hogy minden eszközzel, bárhol és bármi körülmények között, soha egy pillanatra sem tétovázva, terjeszkedjék. Megvan-e nálunk is, ha más módon és tartalommal is, de épen olyan erős fokban épen olyan kifogyhatatlan energiával és késedelmezés nélkül célravezető szervi felszereltséggel az az erős öntudat és meggyőződés saját igazunk és feladatunkról 9 Ha meg van, úgy egyházunk missiója nem csak a megtartás, hanem a terjeszkedés is. A megtartás eszközei a teljes egyházi felszereltség: az ige, sakramentumok, szervezet, kormányzás. A terjeszkedés eszközei ugyanezek, de intenzivebb erőkifejtéssel, teljes páli szabadsággal s a nagyobb küzdelemben szükséges alkalmazkodással. Ezen szabadság még akkor is szükséges az exponált missiói területeken, ha csak a megtartás szűk körére szorítkozik is. A mióta tűzzel, vassal kiirtatott a reformáció HorvátSzlavonországban, ennek éghajlata teljesen megváltozott; megállapodott: Róma jegyében áll. Hogy Rómának e szigorú éghajlata alatt, amit a politikai ellenáramlat még zordonabbá teszen, az áttelepített evangyéliomi plánta szaporodjon vagy csak megmaradjon is, különösebb gondozást kiván. Ez az alkalmazkodás és különösebb gondozás első sorban az egyházi szervezet tekintetében hiányzik a mi horvátszlavon missiónknál. A szlavóniai mindkét hitvallású evangélikus egyházak az illető magyarországi anyaegyházakba vannak bekebelezve még pedig úgy, hogy csak az ág. ev. egyháznak egy kis része bir külön szlavóniai esperességgel, mint horvát-szlavon egyházmegye; a többi ág. evangélikusok ős az összes reformá-