Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Földváry Jenőtől: A horvát-slavon egyházak gondozása

A horvát-szlavon evang. egyházak gondozása. 117 talviselést, e törvényt a határparancsnokság hatályon kívül helyezte. Az 1848-ki események után 1849-ben a császár a horvát szlavóniai protestánsoknak teljes vallásszabadságot biztosított. És bár 1855-ben a konkordátum a szlavóniai protestánsokat a rém. kath. egyház felsőbbsége alá helyezte, a mi a protestánsokat végveszedelemmel fenyegette, de az osztrákolasz háború hatása alatt 1859 szept. 1-én kelt királyi pátens teljes jogot biztosított a protestánsoknak. Eddig végezte a reformáció szelleme a nagymissziót ós végzi ma is. De ez időtől kezdődik az uj misszió, a Magyarországból bevándoroltak megtartása az ev. hitben és a magyar nemzeti érzésben és nyelvben. Ugyanis a pátens kedvező hatása alatt, főként az olcsóbb földvásárlás, erdőirtások, magyar földes urakhoz való kedvezőbb munkába szegődés vágyából, a magyar nép elszegényedett része tömegesen költözött át főleg Szlavóniába. Ε bevándorlás ma már, ha gyérebben is, de folyton tart. Az átvándoroltak legnagyobbrészt magyarok a Dunántúlról, különösen Somogymegyéből, még pedig reformátusok, róm. katholikusok több ezren; ág. ev. magyar csak néhány. Németek, tótok is költöztek be Szlavóniába több százan, ezek ág. evangélikusok és róm. katholikusok. Uj bevándorlásu ref. missziói egyházközségek, mindenik több szórványnyal, Brekinszka, (1884-ig egyedül ennek volt lelkésze), 1884-tőÍ fogva Daruvár, 1897-ben Nagy-Posanicza, 1904-ben Terezovac, mint magyar ref. területek; a 90-es évek elején alakult az Uljaniki cseh ref. egyház. Szintén a pátens után keletkeztek, a bevándorlottakból alakult ág. ev. német-tót egyházak Antunovac, Hrastovac, 1907-ben Bástáji mint központok több szórványnyal. Ezek a dunántúli evang. egyházkerülethez tartoznak. Amaz elsorolt régi ev. és ref. egyházak pedig, melyek a dunamellék vezetóse alatt állanak, pár éve két uj egyházzal gyarapodtak: a maradéki és nikincei ref. egyházakkal, melyek magyarságuk megtartása érdekében a róm. kath. hitről tértek át. Ezenkívül Pozsega környókén lehetne alakítani egy egyesült ev. egyházat akár ev. akár ref. lelkészszel, mert a lelkek vegyesen mindkét hitvallást követik s nemzetiség szerint sehol máshol annyira nem tapasztalható vegyüléket alkotnak, mint németek, csehek, tótok, magyarok csak kisebb számokban, de sokfelé szétszórtan mégis ezeren felül számlálható veszendő lelkek. Horvátországban pedig szintén a pátens után keletkezett uj egyház a zágrábi ág. ev. missiói kör több szórványnyal. Bár az 1859-ki pátens nyomán egymás után keletkezhettek az ev. egyházak, ezeknek a felsőbb egyházi kormány-