Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Tüdős István dr.: Keresztelő János
Keresztelő János. 93 Máté eredeti szövege ez: „. . . . έξεπορενετο προς αυτόν 'Ιεροσόλυμα v.ai πασα ή JΙουδαία v.al πασα η περί χώρος του Ιορδανού. 1 1 Márk így ír: „ . . . εξεπορευέτο προς αυτόν πασα ή Ιουδαία χώρα, /.αϊ οι Ιεροσολνμΐται." János pedig a Jeruzsálemből való követ küldést jegyzi fel, mondván: „ απέστειλαν oí Ιουδαίοι έξ 3Ιεροσολύμων ..." Lukács pedig ezt irja: „ . . . ηλθεν εις πασαν την περίχωρον τον 'Ιορδανού ..." Tehát a magyar fordítás s az eredeti szövegek megegyeznek, a minek természetes következménye az a feltevés, hogy mindkét felvétel megállhat, t. i. az is, hogy Jánoshoz mentek s az is, hogy János is ment, mert a többségi véleménynek itt nincsen súlya, ahol az igazság kézzel fogható, hogy mindkettő megtörténhetett s meg is történt. Hiszen nem is kell ahoz semminemű képzelő tehetség, hogy a mikor eloszlott a hallgatóság, János más helyre ment át a Jordán melletti pusztaságban s így ő is kereste a hallgatókat, meg azok is őt, a mint az evangélisták irják. Most azután már lássuk, hogy mit is prófétált hát János a felhíváson kivűl akár azoknak, a kik hozzá mentek, akár azoknak, a kiket ő keresett fel ? Máténál ezeket olvassuk : „Mérges kígyóknak nemzetségei, kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek következendő haragját eltávoztatnátok ? . . Teremjetek azért megtéréshez illendő gyümölcsöket. És (ingyen meg se gondoljátok, hogy ezt kelljen mondanotok : Ábrahám nekünk atyánk, mert mondom néktek, hogy az Isten e kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak. Immár pedig a fejsze a fáknak gyökerekre vettetett. Minden fa azért, valamely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik ... Bizony az, hogy én keresztellek titeket vízzel a megtérésre : de emez, a ki én utánom jön, nálamnál erősebb, kinek nem vagyok méltó, hogy csak zsólyáját viseljem; ez titeket keresztel Szent Lélekkel és tűzzel, kinek az ő szórólapátja kezében vagyon és megtisztítja az ő szérűjét és az ő gabonáját csűrébe betakarja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel". (3, 7_ l 2.) A Márk előadása igy szól; „prédikál vala (János), ezt mondván : Én utánam jő, a ki nálamnál erősebb, kinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván, megoldjam sarujának kötelét. Én jóllehet kereszteltelek titeket vizzel, de ő keresztel titeket Szent Lélekkel . . ." (1, 7_ 8). Lukácsnál a prófétálás igy hangzik : „(igy szólt vala János a sokaságnak, mely megyen vala, hogy megkereszteltetnék ő tőle) Vipera kígyóknak nemzetségei, kicsoda mutatta meg néktek, hogy a reátok következendő haragot eltávoztatnátok ? Teremjetek azért megtért emberhez illendő gyümölcsöket és ne kezdjétek mondani magatokban : Ábrahám nékünk a mi Atyánk, mert mondom néktek, hogy az Isten ím ez kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak. Immár pedig a fejsze a fáknak gyökerekre vettetett: minden fa
