Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Tüdős István dr.: Keresztelő János
4 Tüdős István dr. szintén júdeai hely lett volna és pedig ott a Júda-hegység vidéken, a mint ezt Jósué 15 55 és 21 u; is igazolják, melyek közül az első hely „Jutá"nak, a második „Juttá"-nak említi, de a kettő határozottan egy és ugyanaz a papi város. Ez a város ott volt Hebron környékén, ettől „másfélórányira délre és tizedfél órányira ugyancsak délre Jeruzsálemtől, — ott hol a petrai Arabia pusztájával szemben a nyugati Jordán hegyhátnak legmagasabb emelkedése lejtősödik 1). Hogy e föltevés megálljon, azt kell elfogadni, hogy a görög szövegben Ioú&ct" helyett ,,'Iovőa" íratott, vagyis a thétát deltával cserélték fel, ami Michaelis szerint igen könnyen megtörtént, mert a Λ-át hol erősebben, hol gyengébben hangoztatták a kiejtés alkalmával. Ezt fogadja el Leopold"), — Macknight 8), — és Mandel. Hogy e három feltevés közül melyik az elfogadhatóbb ? . . . Ki tudná határozottan megállapítani ? Legkényelmesebb az elsőhöz csatlakozni; az irásbeli-hiba ejthetés szempontjából igen könnyű az utolsóhoz állani, mert mégis könnyebb egy betűt, ha az hangoztatható erősen is, gyengén is, tévesen leirni, mint egy egész szót kihagyni. És miután nincs rá semmi alaposabb okunk, hogy eme második feltevéshez ne álljunk, elfogadjuk, hogy Keresztelő János szülei Júta papi városban laktak s Mária ott látogatta meg az ő rokonát, Erzsébetet. Máriának ez a látogatása azonban igen nagy kérdés. Nagy azért, mert Názáret és Juta igen távol estek egymástól. Názáret ott fent Galileában feküdt, a honnan Máriának Samárián kellett keresztül mennie, hogy Júdeába s ennek Juta városába juthasson. Hosszú és fáradságos út várt reá, amelyet semmi esetre sem tehetett meg három nap alatt, amint Keim gondolja, kinek ezt a nézetét Mandel egyenesen: „tudományos fitogtatás a-nak nevezi. 4) Kellő alkalmatosság mellett is hosszabb időt vett igénybe az oda juthatás. Mandel aztán, hogy megkönnyítse Máriának ezt az útazását, azt gondolja, hogy ő nem Názáretben lakott, hanem Bethlehemben, „saját városában", ahonnan már könnyebb szerrel látogathatta meg Zakariásékat. Részünkről, ha nem fogadhatjak el a Keim három napos felvételét, nem járulunk a Mandel felvételéhez sem, mert nincs rá semmi okunk, hogy a Lukács által jelzett Názáretet elvessük s Bethlehemet fogadjuk el. Ha már Mária csakugyan ellátogatott Erzsébethez, amit nem vonhatunk kétségbe, hiszen rokont ment ') Mandel Th. H. „Die Vorgeschichte der öffentlichen Wirksamkeit Jesu . . . Berlin. 1892. 1. 1. ') Leopold Justus Günther Eduard: „Johannes der Täufer". Hannover 1825. 24. 1. Megjegyzendő azonban, hogy L. bár Jutat tartja elfogadandónak. végeredményben csak ezt meri mondani: „Zakariás lakhelye s K.J. születési helye a júdeai hegy-vidéken keresendő." ') Harm. Ev. Sect. IV. 4) i. m. 100 1.
