Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Könyvismertetés

336 Könyr ismertetés. 336 menne áldozat számba (wenn es auch gleich für kein Opfer gebraucht würde). 149. I. 13. sor (alul): „adja Isten, hogy nálatok e farizeusi botrány lábra ne kapjon és el ne terjedjen és hogy a pápisták serege imigyen beszéljen" . . . e helyett: adná Isten, hogy nálatok e farizeusi botrány gyarapodjék és növekedjék, hogy satöbbi. A „farizeusi botrány", a mely épen csak a farizeusok szemében botrány. 149. I. 2. sor (alul): „kinevették, a ki syrül vagy zsidóul beszél" — e helyett: kinevetnék, akár syr, akár zsidó nyelven beszélwe (dass ihr die wäret, welche . . . Sanherib verlachten, er rede syrisch oder jüdisch). 150. I. 9. sor (alul): „bármi legyen e jövendölés jelleme és mivolta, hogy előbb teljesedik be mintsem megértenék, ők mindenha más helyre tekintenek, mint a mit a szavak a világ előtt hangoztatnak: azért nekem is már látszik, hogy ez a jövendölés a mi fejedelmünknél, Frigyes szász hercegnél beteljesedett. — Ε helyett: már a mint a jövendőmondásoknak az a természetűk, hogy hamarább teljesednek be mintsem megértetnének, és rendesen másfelé céloznak, mint a hogy azt szavaik a világ előtt sejtetnék: nekem ugy tetszik, hogy ez ... a mi fejedelmünkön, Fr. sz. hercegen beteljesedett. 151. I. 2. sor: „ama sir után ... ép oly kevéssé tudakozódik az Isten, mint az összes svájci tehenek után" — e helyett: ama sírral . . . épen csak annyit törődik az Isten, mint az összes svájci tehenekkel". 151. I. 8. sor: „micsoda volna hát, ha azzal dicsekedném, hogy én voltam vala az angyal" . . . e helyett: hátha most én dicsekedném azzal, hogy én lettem volna angyal vagy Magdolna a simái? 152. I. 1. sor: „Ha pedig szomszédaitok vétettek" ... Az ezzel kezdődő, a fordításban nehezen érthető mondatot az eredeti szerint ilyformán gondolnám: Ha pedig a ti szomszédotok akár jó barát, akár ellenség, rosz néven venné, hogy ti uj dolgot kezdetek, és azt emberi értelmük és bölcseségük szerint balramagyaráznák, tudjátok meg, hogy a meddig Isten előtt, az emberek és angyalok előtt látványossággá nem lettetek, nem is vagytok igazi keresztyének. 152. I. 11. sor: „Sok beszédnek sok az alja". Az eredeti szerint: Emberi beszéd — hulló levél; emberi költemény — szappanbuborék. (Es sind Menschenworte und bleiben Blätter. Es sind Menschengedichte und bleiben Wasserblasen). Stettner Gyula.