Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Raffay Sándor: Róma decretuma

Róma decretuma. 305 A 13—15. pontok az evangéliomok tartalmára vonatkoznak. Voltakép azzal a modern tarthatatlan hypothesissel számolnak le, amely szerint az evangéliomok nem Jézus közvetlen környezetéből eredtek, hanem a későbbi számító kornak tervszerüleg alkotott csinálmányai. Hogy a célzatos hypothesisnek ez az alakja merőben téves, azt nem a római decretum, hanem a komoly exegesis meg nem dönthető eredményei miatt mindenki elfogadhatja. Az evangéliomokban is van ugyan theologizálás, de egészen más természetű, mint a milyent az ilyen tervszerű munka eredményezett volna. Az evangéliomok, amint azt anyaguk eltérő volta is mutatja, mindazt magukban foglalják, amit iróik Jézus működéséről megtudhattak. S ezt a megtudott anyagot egyszerűen, mesterkéltség és célzatosság nélkül jegyezték fel azok számára, kik a szemtanúk elbeszéléséből nem hallhatták a Mester messiási munkálkodásának építő történetét. Ami pedig a parabolákat különösen illeti, azok jézusi eredetében kétkedni valóban legkisebb okunk sincs. * 16. János elbeszélései nem valóságos történetet képeznek, hanem csak az évangéliom felett való mystikus szemlélődések ; az ő evangéliomában foglalt beszédek históriai valóságot nélkülöző theologiai elmélkedések az üdv titkai felett. 17. A negyedik évangéliom fokozta a csodákat, nemcsak azért, hogy azok még rendkivüliebbeknek tűnjenek fel, hanem hogy még alkalmasabbak legyenek a megtestesült Ige munkájának és dicsőségének feltüntetésére. 18. János bizonyos tekintélyt követel magának, mint a Krisztus tanúja ; valósággal pedig nem egyéb, mint a keresztyén életnek, vagy a Krisztus életét illetőleg, az első század végén az egyházban élt felfogás kiváló tanúja. * János evangéliomának vitás nagy kérdését akarja Róma e pontokban hatalmi szóval eldönteni. Előtérben persze az a kérdés áll, történeti forrásnak vehető-e a negyedik évangéliom, vagy nem ? Ha nem, akkor mi hát a jelleme ? Róma azt a problémát meg sem említi, hogy János evangélioma keresztyén termék-e minden izében, vagy az alexandriai vallásbölcsészet befolyása alatt áll? Azt sem vitatja, hogy hiteles apostoli munka-e, vagy nem ? Ezt ő vita felett állónak tekinti. Az ő theologusai a szerzőség dolgát nem bolygatják. Ezért náluk a sok vitapont közül jóformán csak az marad, hogy Theol. Szaklap. V. évf. 20