Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
280 R a ffa y Sándor. midőn egyes tantárgyak szükséges vagy mellőzhető volta felett határoz. Szerinte a theologiának két segédtudománya van: a philosophia és philologia. A bölcsészetröl szólva megemlíti Spener, hogy mennyi eretnekségnek volt ez már a szülő oka. Egyes egyházi atyák a bölcsészettel foglalkozva oly müveket hagytak hátra, melyekből mint tojásokból azután mások veszedelmes tévedéseket költöttek ki. Azért nem egészen alaptalanul nevezték a philosophusokat minden eretnekség pátriárkáinak. Ő e tévedések miatt nem vádolja a bölcsészetet, mely magában véve jó ajándéka Istennek. A forrás magában véve tiszta és jó, habár sok belőle kifolyó patak tisztátalan és mérges is. Azért a theol. ifjakat a tiszta forrásokhoz kell vezetni. Ne esküdjünk egy bölcsészeti iskolára sem, pártot és szektát alakítva, hanem legyünk eklektikusok. Válasszuk mindegyik rendszerből a jót. Ez az eklektikus módszer ajánlható tanítóknak és hallgatóknak egyaránt. Spener nem veti meg a bölcsészetet, sőt elismeri, hogy díszére és segítségére van a theológiának, de nem becsüli túl és kellő értékére akarja alászállítani. Arra a kérdésre, hogy minden theologusnak szüksége van-e reá, a fentebbi osztályozást szem előtt tartva tagadólag felel. Mivel — úgymond — a bölcsészet csak segédtudomány, azért a 3-ik osztálybelieknek nincs is arra szükségük, a 2-ik osztályuaknak csak a theologiai rendes tárgyakhoz való helyes arányban; de az 1-ső osztálybeliek már behatóan foglalkozzanak a bölcsészettel is, mert ha nagyobb épületet építünk, állványokat is nagyobbszerüeket kell emelnünk (De imp. 192—203). Francke is arra emlékeztet, hogy a theologusoknak Krisztus legyen a bölcsesége és úgy ne járjanak, mint a pogányok, akik midőn bölcseknek tárták magukat, épen akkor εμωρανΟψαν és μωροί valának. De egyébként elismeri, hogy a philosophiának, különösen a bölcsészeti erkölcstannak sokféle haszna van s ezért a tanárok fogják a hallgatókat utasítani, hogy céljukhoz és körülményeikhez képest mennyit hallgassanak a bölcsészeti előadásokból. A phil. tananyagot egyik pietista paedagogus sem jelöli meg. És óvatosságuk, midőn Halléban Thomasius és Wolf adtak elő, mentségre találhat. A theologia másik segédtudománya Spener szerint a philologia. Ε szó alá foglalja nemcsak a nyelveket, hanem a történettudományt is, úgy az egyházit, mint a világit. A 3-ik osztályba sorozott theologusoknak még a történelmet is elengedné, de a görög és héber nyelv ismeretét feltétlen megkívánja mindegyiktől, hogy a szentírást eredeti nyelvén olvashassák. (I. m. 203. 1.) Francke is azt mondja, hogy e két nyelv a studia propaedeutica közt legszükségesebb s ha a hallgatók kellő készültséget nem hoztak magukkal, akkor az egyetemen is folytassák nyelvtani tanulmányaikat. A theologus tartsa kötelező törvénynek, hogy a
