Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Lapszemle
246 Lapszemle. Prof. Kirsopp Lake értekezése „-Jézus új mondásai s a synoptikus problémá u-TÓ\ alakilag és tartalmilag jeles. Az oxirynhosi töredék ,,cime u helyesen nem „logia" — a hogy Grenfell és Hunter nevezték, hanem miként az újonnan felfedezett címirat is igazolja: „logoi" = mondások, a logoi szó eló'tt olvashatatlan jelző nem csudálatos, hanem a pásztori levelek s az Apok. vonatkozó helyeinek összevetésével inkább hiteles vagy igazi-ΤΆ helyesbítendő. Tamás neve előtt a ki nem betűzhető név (az Acta XX. 35. figyelembe vételével) valószínűleg Lukácsé és nem Pálé. S bár Tamás név szerint említtetik e töredékes címben: a mondások gyűjteménye még sem azonosítható a Tamásevang.-mal. Sőt talán az eredeti gyűjteménye e logoi-nak névtelen collectio volt, melynek egy redactiója lehetett az, melyet az első evang. szerkesztője használt, kitől nevét is nyerte; egy másik pedig hihetőleg összeköttetésbe hozatott Júdás Tamás nevével s úgy lehet, használta is ezt a T.-evang. compilatora. Hogy a fölfedezett „mondások" valamely elveszett evang.-ból, teszem azt az egyptomiak vagy pedig hébbek ev.-mából való töredék: ezt ma nem lehet megállapítani. Annyi kétségtelen, hogy e „logoi" ugyanazon conditiók _ terméke, mint a melyek a kanonikus iratokat létre hozták. „Úgy tetszik nekem — mondja a szerző — az új mondások közvetve jelentékenyen támogatják azt a nézetet, hogy evangéliumaink mögött két fajta tudósítás rejlik." Az egyik a zsidóság céljaira szolgált s a mondásokat tartalmazta a teljes történeti rajz nélkül. A másik meg, valószínűleg a kimerítőbb történeti információ utáni vágyat kielégítendő — bizonyára igen hamar keletkezett kiváltképpen pogány körökben. A Márkevang. ez utóbbi osztályba tartozhatott; a Grenfell és Hunt fölfedezte logoi az előbbinek származékai lehetnek s ebbe a categoriába tartozhatik a Máté-féle logia is. A Lukács-evang. ellenben kísérlet gyanánt tekinthető a végre, hogy kielégítse Thaofilus azon óhaját, hogy megismerje ama mondások eredetét, melyeken katekhuméni oktatása alapult. Ezért készült hát az az evang., mely a legrégebbi alakban közölt „logoi"-hoz annyi történeti háttért nyújtott, a mennyit csak lehetséges volt. Hatásos védőirat Shebbeare cikke („A liberális theol. valódi értelme") a szabadelvű theol.-ok mellett a nestoriusi eretnekség vádjával szemben. Műveikből vett intézetekkel igazolja, hogy ők inkább az Isten és világról való metafizikai felfogásban, mint a Jézus egyéniségének vallásos értékelésében térnek el a régi theol.-ok álláspontjától, s ez ideálista bölcselők írásaiban a vallásos hitnek oly nyilvánvaló jelei láthatók, mint akár a hitújhodás énekszerzőjének műveiben, mert ezek is a Krisztusai való unióban találják a lélek igazi békéjét s a külsőleges csodák helyett a kegyelmi ajándék benső csodáját óhajtják. Bacon: „i jánosi kérdés" c. korábbi tanulmányának befejezéséül (Ismert, e lap 1906. évf. 79. 1.) az indirect benső bizonyi-