Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Tüdős István dr.: Keresztelő János
Keresztelő János. 215 csodálkozni, hiszen volt két másik fia is, akiknek Antipater volt a nevök. Különben is általában Heródes néven nevezték őket s a megkülönböztetések épen a mellékneveken fordultak meg, s a mellékneveknek pedig az anyai származás volt az alapja, a mely a Heródias férjénél Máriáimétól való Heródes Filep nevet létesít. Ez a Mariannától származott Heródes Filep akkor, a mikor testvérei: Filep, Antipas és Archelaus negyedes fejedelmek lettek, magánemberként élt feleségével Herodiassal, a kivel Heródes Antipas, Josephus feljegyzése szerint, (Antiqu. 18. könyv. 5. fej.) akkor lépett közelebbi ismeretségbe, amikor egy alkalommal Rómába utazott s ez utazáskor megkedvelte, megszerette őt s magához vette, feleségül vette, miután az Aretas arab király leányát, mint előbbi törvényes feleségét, haza küldte atyjához, Aretashoz. A viszony tehát Heródes Antipas és Heródias között, a melyre Keresztelő János ezt mondja Heródesnek: »nem szabad néked elvenned a te atyádfiának feleségét«, nem volt más, mint annak a parancsnak áthágása, a mely a Mózes III-ik könyvének 18. r. 16. v.-ben, s a 20-ik rész 21-ik versében foglal helyet, t. i.: »a bátya feleségének szemérmét« nem szabad felfedezni s »valaki az ő bátyjának feleségét elveendi, utálatos dolog az, az ő bátyjának szemérmét fedezte fel, magzatoknélkül meghaljanak.« Vérfertőzés volt e viszony, utálatos dolog az Úr előtt s a próféta igazságot szerető lelke, tisztaságot követelő erkölcsi felfogása nem hagyhatta szó nélkül. Hogy hol tette szóvá, mikor tette szóvá: nem tudjuk ; mert a tudósítások csak annyit jegyeznek fel, hogy Heródes megfogatta, megkötöztette, tömlöcbe vettette Heródiásért, a Filepnek, az ő attyafiának feleségeért, mert ezt mondja vala néki: »nem szabad néked azzal élned.« (Máté 14, 3_ 4). Minden bizonnyal valahol a nép előtt mondotta Keresztelő János a maga ítéletét, a mely tudomására jutott Heródesnek s elfogatta az igazmondásért, mint a hogy ma is elfogatják azokat, akik a hatalomnak nem tetsző véleményt nyilvánítanak. Volt-e oka Keresztelő Jánosnak elitélőleg nyilatkozni? . . . Ε kérdést csak azért vetjük fel, mert sokan igy gondolkoznak, hogy a mint a sokaság csak titkon becsmérelte a Heródesek gyalázatosságait, úgy Keresztelő János is megelégedhetett volna a bizalmas nyilatkozattal. Ez a felfogás sértő annak a prófétának személyére nézve, a ki szembeszállt az egész korral, a melyben élt s a mely korban a Heródesek ellen nyilatkozni a legfőbb kötelesség volt. Csak titokban, négy szem közt ítélkezni s mondani igazságot nem a Keresztelő Jánosok dolga! S kinek volt oka a bosszúállásra, a gyűlöletre, a vérontásra, Heródes Antipásnak-e, vagy pedig Heródiásnak? Ez a kérdés már fontosabb, mert az evangéliomi tudósításokból mindkét egyénnek, t. i. Heródesnek is és Heródiásnak is a bosszúállási törekvése is nyilván kitűnik.
