Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyvismertetés. Badácsi György Bibliai tanulmányok. I. kötet. Sárospatak 1906. A ref. főiskola betűivel. IV 4- 170 old. Ára 2 K. A könyv hat ószövetségi tanulmányt tartalmaz, melyek közül négynek tárgya egy-egy prófécia, kettőé pedig egy-egy történeti szakasz : Jóel, Hoseás, Habakuk, Ezékiel; Sámson, Abiság és Adonia. A tanulmányok sorsa szomorú világot vet prot. theol. tudományos irodalmunk helyzetére: 1885-ben nyomták az aránylag csekély terjedelmű könyv első íveit és csak 21 évvel később jelenhetett meg az egész ! Nem a szerző hibája tehát, hogy különösen az első tanulmányokban az újabb szakirodalmat, amely pedig épp a prófétai iratokra vonatkozólag elég terjedelmes és sok részben egészen új problémákat vetett fel, már nem vehette figyelembe; és nem az ő hibája, hogy majdnem antikvárius színezetet nyert például egy 1875-ben megjelent munkára vonatkozó az a megjegyzése: „Ujabban egy egészen érdekes nézet kezd felszínre jutni" (29. 1.). Ε hiányokért némi kárpótlást nyújt abban, hogy viszont azt a keveset is figyelembe veszi, amit magyar irodalmunkban talált; és ha kevés is, ha régi is, de a mienk! Ballagi Mór, Lenkey Ferenc, Keresztes József, Warga István, Sóvári Soós Kristóf (1601), Sebestyén István (Messiologia!) sat. oly nevek, amelyeket bizonyára kevesen hallottak még, legalább ószövetségi exegezissel kapcsolatban alig. A fordítások közül is felveszi, Birák 13 — 16. fejezeteiben majdnem versről versre, Károli, Káldi (Tárkányi), Komáromi Csipkés Gy., Kámori, később a legújabb zsidó biblia s a revideált Károli eltéréseit. Bizonyára balgaság volna még csak a szándék is, hogy a külföld bámulatraméltó exegetikai irodalmát kicsinyeljük; de egynémely német irány vak követésével szemben nagyon jogosult ma is a sárospataki exegeta kérdése: „Avagy nem kellene-e nekünk saját eszünkkel is gondolkoznunk és saját szemünkkel is látnunk, hogy aztán saját meggyőződésünkre és ne a másokéra esküdjünk?" (6.) Mindegyik tanulmány a tárgyául szolgáló könyvet először általánosságban jellemzi, a kritikai kérdésekkel nagyobbrészt rövidebben végez; majd Joel és Habakuk könyveit kivéve, amelyeket egészen lefordít, hosszabb rövidebb fordítási szemelvényt