Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Lapszemle

Lapszemle. Religion und Geisteskultur. Zeitschrift für religiöse Vertiefung des modernen Geisteslebens. 1907. 1. sz. 102 1. Ε cimen a jelen év elején egy új évnegyedes folyóiratot indított meg lic. Th. Steinmann, a herrnhuti testvérgyülokezet gnadenfeldi seminariumán a philosophia és a rendszeres theologia tanára, kinek „Die geistige Offenbarung Gottes in der geschichtlichen Person Jesu" cimű 1903-ban megjelent s a herrnhuti gyülekezet benső vallásosságát komoly tudományossággal párosító munkája annak idején a kritika részéről meleg elismerésben részesült. (L. Theol. Literaturbericht 1904. évf. 8. sz.) A folyóirat megjelenik Göttingenben Vandenhoeck és Ruprechtnél; évi előfizetési ára 6 márka. Már maga a cim sokat ígér s kíváncsivá tesz az új vállalat programmja iránt. A folyóirat első cikke rokonszenves alakban elégíti ki ezt az érdeklődést, de csak, hogy fokozott mértékben vigye át a programmról magára az egész vállalatra. Lássuk a programmot. Folyóiratokban manapság különösen Németországban igazán nincs hiány. Mindenféle vallási, egyházi, theologiai, philosophiai s egyéb irányzatnak s árnyalatnak megvan a maga irodalmi szerve. S ha most egy új folyóirat lép a szellemi élet munka- és harcterére, joggal elvárjuk, hogy létjogosúltságáról eleve számot adjon s e végett nem elég pusztán subjectiv velleitásokra hivatkozni, hanem szükség, hogy az új vállalat egy objective létező szükségletre támaszkodjék s életrevaló célt tűzzön ki maga elé. Minemű szükségletet akar kielégíteni a „ líeligion u. Geisteskultur" és miben áll az a cél, melyet szolgálni akar? Korunk kulturája, és pedig különösen szellemi kulturája egy évszázad diadalmas előhaladásának útján bizonyos fordulóvagy legalább is nyugvóponthoz ért, melyen számot igyekszik magának adni eddig elért tényleges sikereiről, azokról a maradandó értékekről, melyeket magának kivívott, s összes szellemi birtokát rendezni egy egységes világ- és életfelfogásban, mely egy új kor életének és munkájának szilárd alapját képezhetné. Bármennyire eltérnek is e tekintetben a különböző szellemi irányok és törekvések tartalmilag, alakilag ebben a célban mindannyian megegyeznek. Ε mellett a jelenkor nemzedéke, a men-