Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Payr Sándor: A pietismus paedagogikája

A pietismus paedagogikája. 141 és méltányolják más nemzetek műveltségét is. Tanítják a francia nyelvet. A mi jó, azt az idegentől is átveszik. Francke a nationum seminariumban egyéb nemzeti nyelvek tanítását is tervbe veszi s a mi szellemi kincscsel rendelkezik, azt készséggel közli más népek fiaival. A szélesebb kereteken belül végre a pietismus a család számára is nevelt, hogy a keresztyén mint Isten országának tagja ne csak a hazának hű fia, az államnak jó polgára, hanem egyszersmind hű családtag is legyen, a ki előbb mint gyermek, utóbb mint szülő és családfő töltse be tisztének minden igazságát. A hol a kátét oly buzgalommal tanították mint a pietistáknál, ott a szülők iránti tiszteletet és a családi tűzhely iránt tartozó kötelességeket mélyen beoltották a gyermekek szivébe. Francke jól ismerte azt a kölcsönhatást, mely a család és iskola között van. Tudta, hogy ha hű családtagokat nevel, ezzel az iskola dolgát könnyíti meg. Nevelő intézeteit, melyek bennlakással voltak összekötve, az árvaházat családias szellemben vezette. A tanítóktól atyai szeretetet kivánt mindenek előtt, az árvaház vezetőjének árvaatya volt a neve és szerepe, a leányokat özvegy papné gondozta. Ily módon igyekezett a családi érzelmeket ápolni és a családi kötelességeket a szívbe vésni. A nevelés üdvös és jogosult formájának ismerte el Francke a magán vagy házi nevelést is. Készséggel ajánlott ily célra is theol. hallgatókat és részletes utasításokkal látta el az ily házi tanítókat, hogy miként viselkedjenek a család körében. Az a nevelés, mely a legfőbb cél mellett az emberi társas életnek isteni eredetű összes formáit így kellőleg méltatta, szint ily összehangzatosan igyekezett.az embernek összes erőit is művelni és fejleszteni. A testi nevelés szükségét belátták a pietisták is. A test mozgást, a testi munkát, a sétálást és kirándulásokat, ez utóbbiakat mindig tanítással összekötve, megtaláljuk náluk is. Rendszeres tornagyakorlataik azonban még nincsenek s a játéknál sem engedtek a növendéknek annyi szabadságot, mint Comenius. A szellemi nevelés terén az ismerő tehetség becsét és fontosságát a pietismus épen úgy elismerte és Isten legbecsesebb ajándékának tartotta, mint bármely más paedagogus. De mégis legtöbbre becsülte és a többiek fölé helyezte a pietismus a szív és ez akarat nevelését vagyis az u. n. erkölcsi nevelést. Azt monja Francke: a cultura animi az értelem és az akarat nevelésében áll. A hol csak az egyikre fordítanak gondot, ott semmi jót se lehet remélni. Főként arra kell törekednünk, hogy a természeti akaratosságot megtörjük. A ki csak az elmét míveli és az akaratot engedelmesség alá szorítani elfeledi, az hiába való munkát végez. És Francke kijelenti, hogy ő az akarat nevelését tartja legfontosabbnak (Kurzer und einfält. Unterricht 3. és 4. §.). Es mivel az élet és nevelés célja közvetlenül az akarat és gyakorlati tevékenység által valósitható meg, azért méltán helyezi Francke az erkölcsi nevelést legmagasabbra. De mindenkor