Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Tüdős István dr.: Keresztelő János
Keresztelő János. 13 A nélkül, hogy kicsinyeinők a fentebb nevezett író nagy lelkiismereteskedését, melyet az évszaknak meghatározásában is kifejt, nem tartjuk szükségesnek, hogy megállapítsuk őszkor vagy tavaszkor lépett-e fel Keresztelő János, elég annyit tudnunk, hogy körülbelül 29-ben, de ekkor már biztosan fellépett, kezdte el munkáját és pedig a Lukács előadása szerint: „a Jordán mellett való minden tartományban (3 2). — a Máté neve alatti evangéliom szerint: Júdeának pusztájában (3 i.). — a Márk előadása szerint egész Júdeának tartományából s a Jeruzsálemből hozzá menők körében, — végre a IV-ik evangéliom szerint Béthabarában, a Jordánon túl, ahol János keresztel vala (1 2 8.). Nagyobbára azonosak ez adatok, kivéve a IV-ik evangélistáét, a melyet itt nem is veszünk figyelembe, hanem csak a későbbi időre vonatkozólag, amikor János keresztelt. Hanem azért az eltérés könnyen észrevehető a synoptikusoknál is. Ugyanis Lukács idézett helyén arról van szó, hogy „méne a Jordán mellett való minden tartományba," — Máténál . akkor az időben eljőve Keresztelő János, ki prédikál vala Júdeának pusztájában". — Márknál pedig az áll: „keresztel vala János a pusztában .... és kimegyen vala ő hozzá az egész Júdeának tartománya és a Jeruzsálembeliek is mindnyájan megkeresztelkednek vala ő tőle a Jordán vizében" (1 4_ 5.). Hát hol lépett fel ezek szerint? Talán nem tévedünk, ha azt fogadjuk el, hogy ott, ahol elvonultan élt, amely hely nem is volt olyan messze sem Judától, sem Hebrontól, sem Jeruzsálemtől. Ott lépett fel, ahol annyi ideig tartózkodott már s onnan ment aztán tovább egy olyan irányba, amely alkalmasabb volt a néppel való érülközésre, amely irányban találhatott egy olyan pontot, ahol keresztelhetett is. Az evangéliomok „puszta" kifejezése erre enged következtetni, s hogy aztán a Jordán mellett kellett a megkezdett munkát folytatni, az a fentebbi adatokból határozottan kiviláglik. Hogy a Jordán melletti működés is „pusztában" valónak van mondva az evangéliomokban,nem szolgálhat akadályul, mert a Jordán vidéken csakugyan volt olyan pont nem egy, melyet bátran nevezhettek pusztának. És miként lépett fel ? ... Talán valami nagyszerű megjelenésben, mely az embereket bámulatra ragadta már külsőségénél fogva is? Talán maga az alak is olyan volt, mely hódított? Josephus nem mondják ki határozottan. Annyit látunk csak, János már elkezdte akkor az δ korszakalkotó munkáját, mikor Jézus fellépett, — de hogy meddig működött előbb, egy esztendeig, egy félig, vagy pár hónapig . . . nem tudjuk". Β e η g e 1 szerint a Keresztelő János és Jézus fellépése között nem volt egészen egy félesztendő (ordo temporum 205). G 1 u d i u s azt bizonyítgatja, hogy Keresztelő János már a nagy Heródes idejében megkezdte prófétai hivatalát. Erre aztán méltán mondhatjuk Leopolddal: „de hát ezt, hogy hallgathatták el az evangelislák?" hogy hallgathatta el különösen Lukács, ki ugyanám nagy körülményességgel ír erről a Keresztelő J.-ról ! Eustace i. m. 45. lapján úgy vélekedik, hogy a fellépés a Kr. u. 26. őszén történt s 27. tavaszáig tartott az előkészítés.
