Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Marton Lajos: Magnus Aurelius Cassiodorius isagogikai gyűjteménye. Tyconius: Liber de Septem regulis

Ilagnus Aurelius Cassiodoriu« Senator isagogikai gyűjteménye. JJ3 könyvecskéjét megírni ős a rejtélyek törvényeit, mintegy kulcsokat és ablakokat megalkotni. Vannak ugyanis bizonyos mystikus szabályok, melyek az egész törvénynek rejtekeit birtokukban tartják ós az igazságnak kincseit némelyek előtt láthatatlanokká teszik. Ezen szabályoknak tana ha irigység nélkül elfogadtatik, miként közöljük, minden zárt hely megnyílik és homályos dolog megvilágosul, hogy a ki a prophetiának egész erdejét bejárja, ezen szabályok által bizonyos módon a világosság ösvényein vezettetve az eltévedéstől megóvassék". A szerzőnek ez önérzetes szavait, melyekben reguláit kissé túlbecsüli, kellő értőkökre szállítja le Augustinus : „Ezek ugyan, ha figyelmesen megvizsgáljuk őket, a mint kifejti, nem kevéssé segítenek az isteni beszédek rejtekeibe való behatolásra, de mégsem lehet mindent, a mi nem könnyen érthetőleg van megírva, ezen szabályok által felfedezni, hanem más egyéb módokon, melyeket ezen hetes számba annyira nem foglalt bele, hogy ő maga sok homályos dolgot megfejt, a melyekben ezen szabályok közül egyet sem alkalmaz, mivel nem is szükséges." Például hozza fel a hét gyülekezet angyalainak fentebb idézett értelmezését az Apokalypsishez irt kommentárjából s aztán igy folytatja: „0 azonban, midőn ezeket mintegy szabályokúi ajánlja, oly sokat tulajdonított nekik, mintha mindent, a mit a törvényben, azaz a szentiratokban homályosan mondva találunk, ezek ismerete és alkalmazása által meg bírnánk érteni'. — „Ha ezt mondta volna: Vannak bizonyos mystikus szabályok, melyek a törvénynek némely rejtekeit tartják hatalmukban", (quae nonnullos legis recessus obtinent), vagy legalább: a melyek a törvénynek nagy rejtekeit tartják hatalmukban (quae legis magnós recessus obtinent), nem pedig, a mit mond: az egész törvénynek rejtekeit (universae legis recessus); és ha nem mondta volna, hogy minden zárt hely megnyílik (clausa quaeque patefient), hanem csak: sok zárt hely megnyílik (clausa multa patefient): igazat mondott volna ós azáltal, hogy oly tüzetes és hasznos munkájának többet tulajdonít, mint a mennyit maga a valóság kiván, olvasóját ós megismerőjót csalárd reménybe nem ringatta volna. Ezt azért tartottam szükségesnek megmondani, hogy magát a könyvet olvassák ugyan a tanulmányozók, mert igen sokat segít az íratok megértésére nézve, de ne reméljenek tőle annyit, a mennyit nem adhat. Csak ovatosan olvassák, nemcsak bizonyos dolgok miatt, melyekben mint ember tévedett, hanem főként azok miatt, miket mint donatist.a eretnek mond". Igy szól Augustinus. Most pedig tekintsük át mi is e regulákat egyenként. Az L-nek címe: De Domino et corpore eius. Az Úr a