Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Tüdős István dr.: Keresztelő János
Keresztelő János. 99 ságban jelentkező külömbséggel is, a mely megpecsételi az egész prófétai hitvallást. Olyan a Keresztelő János prófétai hitvallása, hogy abból semmit sem lehet törölni, mert a mit mond, az mint hozzátartozik a Messiás személyéhez, működéséhez és országához ; bővíteni lehetne, de az már az apostoli működéshez tartozik, a mely a krisztusi szellem letéteményeseként jelentkezik. És a prófétai hitvallás a maga egészében még jelentősebb, t. i. az első résszel együtt, mert előttünk áll a próféta az ő igazi mivoltában, a kinek személyiségét, működését nem a szerint a kérdés szerint kell megítélni, hogy erkölcs-prédikátor volt-e, vagy bűnbánati szónok, hanem a szerint az igazság szerint, hogy próféta testestől-lelkestől, a kinél nagyobb nem született asszonytól! A külömbségtételt az erkölcs-prédikátor és a bűnbánati szónok között Josephus zsidó történetíró teszi meg azért, mert az ő szemében Keresztelő János nem próféta, hanem egyszerűen egy derék, honfitársait szerető férfiú, a ki jó tanácsokkal, intésekkel, tanításokkal szolgál a népnek, hogy boldog legyen. Ámde ez a feltétel csak azt a célt szolgálja, hogy a prófétaságot letűntnek tüntesse fel, amelynek megújulása majd csak ama Messiásban fog megtörténni, a kit a zsidóság is elfogad, mint az ő szabaditóját. Hogy ez a felvétel helytelen, azt bizonyítani is felesleges. Ε tekintetben, a próféta beszédét illetőleg, nincs is több megjegyezni valónk, egyszerűen annyit kell ismételnünk a Keresztelő János tanítására vonatkozólag: úttörés, ösvény egyengetés a legtisztább, a legigazibb s a legprófétaibb értelemben, a melynek elfogadása s követése a Messiás országába jutást biztosítja ! Ennél többet kívánni sem lehet egy zsidó prófétától! V. Ha nagy jelentőségű — és méltán az! — a Keresztelő János beszéde általánosságban is, vonatkozásilag is, épen olyan nagy fontosságú s jelentőségű az ő keresztsége is, sőt némelyek szerint ez több, mint a prófétálás, mert próféta volt több is, de keresztséget Keresztelő János előtt nem ismertek, tehát e tekintetben új szertartási cselekménynek a megalkotója, a melynek nyomán a keresztyénség egyik szentsége is olyannak tűnik fel, mint tökéletesebbé tevője a Keresztelő János keresztségének, a melynek az is jelentőséget kölcsönöz, hogy maga Jézus is részesült abban. Magát a nevet is, Keresztelő, az általa végzett keresztelési szertartás folytán nyerte, mert a synoptikusok előadása e tekintetben elfogadhatóbb, mint a IV-ik evangéliomé, amely egyszerűen csak Jánosnak nevezi a prófétát, míg amazoknál a Keresztelő János név általános, a mint ezt a következő helyek igazolják: Máté 3 j ; 11 nl 2 ; 14 2 ; 14 8 ; Márk 6 2 4, 2 5; Lukács 7 2 0 ; 7 2 8 ; 7 3 3;9 1 9;a melyek mellett azonban a synoptikusoknál is fordulnak elő a csak János névvel történő jelzések, a min nincs okunk 7*
