Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Tarczay Kálmán dr.: Voltak-e Jézusnak testvérei?

116 Dr. Tarczay Kálmán, eo ipso csakis Jézus anyjának gyermeke lehetett, csak annak a méhnek szülöttje, mely Jézust szülte és senki másé. Ily komoly történeti előadásba az átvitt értelemben való használatot erőszakosan becsempészni, nem tudóshoz méltó eljárás. Igaz, hogy találhatók a görögben is oly helyek, hol az αδελφός szó = hasonló, rokon, barát, felebarát, atyafi s. a. t. de ilyen képes beszéd, ha csak nem világos rhetorikai figura, mint a milyen Jézus fenntebb említett válasza, csak a szépirodalmi termékekben, a társalgás bizalmas nyelvében, s hasonlókban engedhető meg és ide tartoznak aztán a bárkinek megadható arabs ja achi! a török hé arkadas! a francia mon chér frérel a magyar atyafíl kifejezések is. A szentírás ezen tóteleinek adelphosz szója azonban sem unokatestvér, sem atyafi, de igenis „anyafi", édes testvér, testvér. Az adelphoszok közül csak Jézus feltámadása után csatlakozott Jakab a jeruzsálemi gyülekezethez, hol mint „az Úr adelphosza" hosszú időn át kiváló kitüntetésben részesült. Ha az adelphoszok megjelennek a szintéren mindég ott van Mária is. Názáretben, ahol laktak, mindig Mária oldalán jelennek meg, míg Jézus élt ós tanított ott is maradtak. Még egy későbbi időből is, mikor Jeruzsálem már az első keresztyén gyülekezet székhelye vala, azt olvassuk : „Ezek (az apostolok) mind egyetemben foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal egybe és Máriával, Jézus anyjával és az ő adelphoszaival". Ap. Csel. 1, M. így tehát Hanuy dr. nem helyesen járt el, ha még egy utólagos, általa „igen fontos"-nak nevezett felszólalásban (Β. H. 1906. I./8.) Masznyik dr.-nak szemére veti, hogy idézeteiben nein ismétli a Károlyi Gáspár által használt »atyafi" kifejezést, hanem azt a „testvér" szóval helyettesitette. Bevallja ez alkalommal maga Hanuy dr. is, hogy ha e helyeken a „testvér" szót alkalmazzuk, a bizonyítás erőteljesebb. Az úgy is van! De hogy már Károlyi Gáspár is az eredeti szöveg adelphosz szavát rosszhiszeműségből fordította és használta volna „atyafi-nak, nem hihető; ő a görög szó etymologiáját még nem ismerhette, azért az ő fordítási módját helyteleníteni nem lehet. Csak hogy mi reánk nézve Károlyi Gáspár nem döntő, ő nem kútforrás, csak gyarló fordító, még pedig más helyeken is gyarló. Megcáfolhatatlan kötelező erővel reánk nézve csak az evangélisták eredeti görög szövege bir, úgy a bizonyítás ezen ütköző pontjánál, mint bárhol másutt a szent szövegekben. Masznyik dr. értelmezési és fordítási módja tehát az egyedüli, melylyel nyelvés törtónethű alapon ez idézeteket tárgyalni lehet és szabad s így Masznyik dr.-nak azon conclusióhoz kellett jönnie,