Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Tarczay Kálmán dr.: Voltak-e Jézusnak testvérei?
Voltak-e Jézusnak testvérei ? 115 Most tudjak, hogy αδελφός összetett szó (α-δελφός), melynek második tagja r) δελφνς annyi mint ή νστέρα, vagy ή μψρη = lat. uterus, első tagja pedig a άμα particulának rövidített, elkopott alakja, az u. η. a copulativum, mely = val, együtt. Az αδελφός melléknév jelentése eszerint nem más, mint: egy és ugyanazon méhbol való, mással együtt közös méhből való. Mint főnév, lehetett ó és η αδελφός = édes testvér, fivér és nővér egyaránt. Az αδελφός tehát a görögben annyira édestestvér, hogy akár fiú, akár leány az egy méhből közössen származókat egy ós ugyanazon szóval jelezték. (V. ö. ο és ?; 7ΐαϊς). Csak később keletkezett a nőtestvér számára a külön ή αδελφή szóalak. Az αδελφός szót tehát unokatestvér vagy vérrokon, vagy atyafi értelműnek mondani először is nyelvészeti absurdum, mivel unokatestvérek, atyafiak nem egy és ugyanazon méh gyümölcsei, másodszor helytelenség, mivel e rokonsági fokok megjelölésére a görögben általánosan használt más kifejezések voltak; u. m. unokafiver = δ ανεψιός (már az tliászban); unokanővér = η ανεψιά ; unokaöcs = ό όδελφιδονς; unokahúg = >, αδελφιδη, továbbá a vérrokonok = <n αναγκαίοι, oi προς αίματος, a rokon = συγγενής, ομογενής, αναγκα'ιοσ, οικείος s. a t. Az αδελφός, görög szó tehát magában határozott, félre nem érthető fogalom, a görög nyelv géniuszának folyománya és nem szorul semmiféle héber vagy magyar nyelvgéniuszok segítségére. Az anyának szülöttje ο νιος, δ és ή ηαΐς, ή 'tvy «V /ρ, τό τfxvov. Amely anyának több gyermeke született, azok elseje, a legidősbb a πρωτότοκος v.^la, valamennyien egyniásközt pedig αδελφοί = az ugyanazon méhből származottak, egy anya gyermekei, édes testvérek, az apát itt nem is tekintve. Hanuy dr. maga is őszintén bevallja ós helybenhagyja, hogy az idevágó szentírási helyeken csakugyan mindenütt az αδελφός szó áll. Azt mondja továbbá: sehol sincs megmondva, hogy ezen adelphoszok édes anyja Mária vala. Bizonyosan abban a meggyőződésben mondta azt, hogy azzal egy megcáfolhatatlan érvelést hozott a vita mezejére. Pedig ez a felvetett kérdés is új bizonyítéka a védelem tehetetlenségének, az is csak olyan nesze semmi, fogd meg jól, mint az ő ós társainak nagyhangú felvonúltatása a héber és magyar nyelv géniuszának, s a héber theokratikus intézményeknek. Látszik, hogy theologus uraink nem tudnak az evangélisták gyönyörű nyelvén gondolkozni. A Hanuy dr. fennti körmönfont megjegyzésére megadom tehát röviden a választ. Hogy Mária nemcsak Jézusnak, de az ő adelphoszainak is a szülőanyja volt, az a görög nyelvérzékkel birók előtt világos még akkor is, ha ez nincs külön megírva, egyszerűen azon okból, mert a ki Jézus adelphoszának mondatott, az
