Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Tarczay Kálmán dr.: Voltak-e Jézusnak testvérei?
Voltak-e Jézusnak testvérei ? 111 fiát, az elsőszülöttet". (Máté 1, 2 4. 2 6.) (και ου/. εγινωοκεν αντήν, εως οϋ ετ εν,ε τον ν'ιον αυτής τον πρωτότοκο ν.) Lukács pedig ez alkalomból azt mondja: „szüle azért az ő elsőszülött fiát és bepólálá ötet és helyhezteté a jászolba". (Luk. 2, 7.) Miután a szentírás az angyal szavaival a közvetlen isteni creatiót igazolja, a születendő Jézust a szentlélek fiának mondván, annál feltűnőbb, hogy a szentírás a szülést, magát nem bánja, a szülés rendes megtörténtével nem törődik, a szülést nem palástolja, sem más kevésbbé emberi értelemben feltüntetni nem igyekszik. Eszünkbe jő Lukács mondása: „az Istennél nincsen semmi lehetetlen dolog". (2, 3 7.) Megtörténhetett volna a szülés is valami emberfeletti módon. De látjuk, hogy az Isten ezt nem akarta. Azért a szentírás is hagyja Máriát közönséges módon szülni, más asszonyok módjára, mondván egyszerű, nyilt szavakkal: „Mária szülé és bepólálá gyermekét"·. A görög r) 7 ιαρΰένος szó ugyanis a nyelvfejlődés minden korszakában nem csak a férfitől még nem ismert nőt jelzé. a szeplőtlen szűzt, de egyáltalán minden fiatal nőszemélyt, sőt fiatal asszonyt is. Azért ηαρθ-ένιος melléknév is nemcsak annyi mint szűzies, szűz, hanem fiatal, ártatlan, tiszta, szemérmes jelentésben is áll. Tudjuk, hogy a héberül író Jésaiás szeplőtlen szűzről beszélt. Az evangélisták, bár Jésaiás tételét jól ismerték, ezen jelzőjét mégis kihagyandónak vélték, mindamellett, hogy körülírhatták volna a kissé ingadozó παρθένος szót oly görög jelzővel, mely mindenkit kényszerített volna a παρθένος fogalmát a Jésaiás által kellőleg korlátolt értelemben venni. De se Máté, se Lukács erre nem gondoltak; ők Máriát csakis a szentlélektől való fogantatására nézve nevezték el szűznek, de már arra nem reflektáltak, vájjon lehet-e a tényleges emberi szülést a szűz méh fogalmával összeegyeztetni? ők Máriát tartották Jézus szülőanyjának. Ugyanezt mondja Máté a megváltó származásának hosszú lajstromában is : Jákob nemzé Józsefet, Mária férjét, melytől született Jézus (εξ ης εγεννή!)η Ίησονς de qua natus est Jesus). Mért mondja az evangélista: „és nem ismeré őt, míg szülé Jézust." Teljesen méltányoljuk az evangélista ezen kijelentését, József Máriát nem ismeré, míg szülé Jézust; József tehát úgy a Jézus fogantatásában, valamint a Jézus megérkezésében kezdettől végig ártatlan. Ez érthető követelménye volt Jézus az angyal által bejelentett isteni méltóságának. De nem lehet föltenni, hogy az evangélista ezt a kicsi, de annál többet mondó εως partikulát = addig mig, itt e nagyon fontos helyen kellő megfontolás nélkül alkalmazta volna, mint a hogy ő egyátalán nem használt igazolatlan vagy felesleges szavakat. Ennek a partikulának
