Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Lapszemle

82 Lapszemle. Lehetséges és nem is bánjuk már, csakhogy Luther lánglelke létrehozta az áldott reformátiót! Bickersteth Wheeler „a tiz parancs" cimén a gyakorlati ethika szempontjából, tudományos érték nélkül tárgyalja a dekalógot. Utolsó a sorban Adeney mélyen járó tanulmánya „a héberek szerinti evang.-ról". Erre nézve az atyák emlékezései, mint külső bizonyítékok, bár nem oly bó'ségesek, de majdnem, ha nem teljesen oly régiek, mint az újszöv-i synoptikusokat illetőleg. A belső bizonyítékok tekintetében is igazolt, hogy igen régi, csaknem egykorú a synopt.-kal s a történeti traditiónak s Jézus tanításának néhány töredékét is tartalmazza. Anyagát e 3 forrásból meríti: (1) a kanon, evang.-ban nem foglalt eredeti traditiók, — (2) a kanon, evang.-ban nem található megbízhatatlan legendák, s (3) a 2 vagy több kanon, evang.-ból vett ós a szerző által önálló anyaga világánál átdolgozott részekből. A mű nem eretnek irányú, mely a ker.-ség kezdeteinek igazi traditíóját elferdítené; becsületes szándékból íródott s szerzőjének jóhiszeműségében nincs okunk kételkedni. Közli: Miklós Géza. „Neue kirchliche Zeitschrift." kiadja Wilhelm Engelhardt, megjelenik a Deichert'sche Verlagsbuchhandlung Nachf. (Georg Böhme) könyvkiadónál Lipcsében. Ára 12 havi füzetért egy évre 12 korona. Ezen jelesen szerkesztett folyóirat nem rég megjelent 12. füzetjével megint befejezte egy (eddig a 16.) évi pályafutását. Munkatársai a positiv lutheránus theologiai irányú egyetemi tanárok és lelkészek sorából kerülnek ki. A füzetek tartalma a legváltozatosabb. Az ó-testamentom körébe vág Köberle rostocki tanár cikke a bűnbocsánatról az ó-szövetségben, Meusel cikksorozata az ősök kultusáról az ősizraeli vallásban, Klostermann több cikke a Deuteronomiumról, König értekezése az emberfiáról Dániel könyvében ős Sellin cikke, melyben Melchisedekről írva ki akarja mutatni Genesis 14. lényegének hitelességét. Itt meg kell még említeni Sellin jelentős cikkét, melyben a kelet ásatásainak eredményeiről és azok jelentőségéről Izrael vallásának fejlődésére vonatkozó ismereteinkre ír. Az új szövetségre vonatkozó cikkek közt főleg Seeberg két cikkét kell kiemelni; az egyik szól János apostol jelleméről, a másik összeállítja az uj testamentom adatait azon 40 napra vonatkozólag, melyet Jézus feltámadása után még a földön időzött és azokból meglepő, jelentős következtetéseket von. Azután különösen kiváló Ihmels lipcsei tanár kritikai szemléje, melyet több cikkben az utolsó évek dogmatikai kézikönyvei felett (

(Dettingen, Schnedermann, Rohnert, Kaftan) tart. Határozott állás-