Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Raffay Sándor: Tamás följegyzése

74 Raffay Sándor. — íme a te fiad a folyókában játszva sárból verebeket csinál, ami nem járja! 8 Mikor az ezt meghallotta, odament és azt mondta a gyermeknek: — Miért csinálod ezeket, megrontva a szombatot? Jézus pedig nem felelt neki, hanem a verebekre tekintve azt mondta nekik: — Menjetek, repüljetek és élve emlékezzetek rám! S erre a szóra tüstént fölrepülve, a levegőbe emelkedtek. Ennek láttára József elcsodálkozott. Negyedik fejezet. Néhány nap múlva, mikor Jézus a város közepén ment, egy gyermek kővel dobta meg és a vállon ütötte őt. Erre azt mondta neki Jézus: — Ne fejezd be az utadat! S az tüstént összeesve meghalt. Akik pedig ez esetnek szemtanúi voltak, álmélkodva mondották: — Honnét van ez a gyermek, hogy minden szava, amit kimond, kész esetté válik?! 2 De ugyanazok elmenvén, szemrehányást tettek Józsefnek és mondák : — Nem lakhatsz velünk együtt ebben a városban. De ha maradni akarsz, tanítsd meg a gyermekedet, hogy áldjon és ne átkozzon, mert a mi gyermekeink rakásra halnak és minden, amit kimond, kész esetté válik. Ötödik fejezet. Akkor József leült a székére, a gyermeket maga elé állította, és a fülét alaposan megrázta. Jézus pedig ránézve, azt mondta neki: — Elég! Hatodik fejezet. Másnap pedig kézenfogva elvezette őt egy Zakeus nevű tanítóhoz s azt mondta neki: — Vedd át, mester, ezt a gyermeket és oktasd a betűkre. Az pedig mondá: — Add át nekem, testvér, majd megtanítom az írásra, és ráveszem, hogy mindeneket áldjon s ne átkozzon.