Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Hornyánszky Aladár: Ninive

4 Hornyánszky Aladár. felépítteti az Istennő lakhelyét s az utód századok múlva pontosan beszámol, hogy ő gondozás alá vette az összedűlni készülő alkotmányt. A város többi részével nem törődtek. Későbbi feljegyzések mutatják, hogy Ninive állapota idáig nagyon nyomorúságos lehetett. Kereskedelmi telepítvény volt egy híres szentélylyel, egyéb semmi. Szanherib mondja, hogy még ivóvízben is hiányt szenvedtek. A Tigris vize nem élvezhető, a kutakat megrontotta a gypszes talaj s a Chozer szárazság idején nem volt elég bőkezű. „Szemeiket az ég esőjére kellett irányítaniok".

1) Ninive fejlődése számára bizonynyal sokat jelentett, midőn Asurbelkala 1100 táján ide tette át a residentiát. Lehet, hogy az Istennőnek nagy hírneve vonzotta.

2) Királyi palotát is építtetett, amelyről szóló emlékkő fennmaradt a Kujundsikban talált romok között.

3) Innen kezdve körülbelül 220 évig Ninive maradt Asszyria székhelye. Kár, hogy a feliratok a város történetéről majd semmit sem közölnek. Asurnazirpalig (884—860) Ninivéről alig hallani és ennek trónralépte Ninivének mint fővárosnak megszűnését jelentette. Uralkodásának első 4 évét még itt töltötte, míg palotája Kalachban elkészült. Azután átment oda s onnan indította seregeit hódító hadjáratokra. Utódai a Szargonidákig nem hagyták el a kalachi királyi palotát. Ninive fénykora Szanheribbel (704—681) következett el. Mint elődje, Szargon, úgy látszik ő is erőszak utján jutott a trónra; mint elődje, ő sem érezte magát jól Kalachban. Ninivét tette tartózkodási helyévé és Istar városa ismét a birodalom középpontja lőn. Szanherib gondoskodott róla, hogy külsőleg is túlszárnyalja az eddigi középpontokat. Hatalmas palotát építtetett a Tigris partján, homlokzatával a folyam felé. A méd erőszak később elpusztította, a szél homokkal befödte, de a kíváncsi utókor megtalálta alapzatát a kujundsiki halom délnyugati részén. Másik palotája, ugyancsak a Tigris mentén, ott emelkedett, ahol ma Nebi Junus (Jónás próféta) sírját őrzi a keresztyén, zsidó és muhammedán kegyelet. „Szerencsés hónapban, a kedvező napon, szivem kivánsága szerint palotát építtettem alabastromból és syriai cédrusból". Mindkettő később átalakult, bővült és szépült az utódok keze alatt. Nagyméretű fegyvertárat és málhadepőt-t is építtetett. Felirataiban eldicsekszik, hogy az utczákat, a szűk sikátorokat kiszélesíttette, s a várost oly fé4) Szanherib feliratából, idézve dr. Jeremiásnál 109. old. 2) Dr. Jeremias ezt egy Kujundsikban talált Istarszobor feliratából következteti. 3) Az emlékkő feliratának fordítása Hőmmel, 536. old.