Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Csiky Lajos: A szorosabb értelemben vett egyházi beszéd; gyakorlati bibliamagyarázat és homilia

Szorosabb értelemben veit egyházi beszéd. 53 nyolcz verset, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy annak gondolatai oly annyira szaggatottak, rhapsodikusok, s oly igen minden logikai rend nélkül hányvák azok együvé, hogy azokat a szentírásban adott egymásutáni sorrendjükben magyarázni merőben lehetetlen volna, annyival is inkább, mert ha a szakasz gondolatmenetét követnők, több tárgyat ismételnünk kellene, így például: „fohászkodunk" (2. és 4 versekben); .felöltöztetni"· (2. 3. és 4. versekben); „e testnek hajlékában vagyunk* (4. és 6. versekben) ; „kívánunk levetkeztetni, kívánkozunk kiköltözni e testből" (4. és 8. versekben); bizodalommal vagyunk" (6. és 8. versekben.) Merőben képtelenség volna már, hogy e nyolcz verset egy szövegnek vévén föl, a fentjelzett gondolatokat egy beszédben újra és újra tárgyalás alá vegyük. Meg kell tehát próbálnunk, hogy ebben, és minden más ilyen esetben egy egyszerű, de az egész szöveget magába foglaló tárgyrendet találjunk ki és állapítsunk meg, először is a vezérigazságot fogva meg, hogy az alárendelt igazságokat aztán utána csoportosíthassuk, A vezérigazság már e szövegben az, hogy a hivő lelke jövendő állapotában jobb lakásba fog helyeztetni, mint a milyenben itt van helyeztetve. Első alárendelt igazság gyanánt a jelen lakás hátrányai állanak előttünk : a múlandóság, a megterheltetés, a keserv, a levetközés és újrafelöltözés utáni kívánkozás (1. 2. 3. 4. versek.) Ez átvezet bennünket, a jövendő lakás előnyeinek fejtegetésére : Istennek épülete az, örökkévaló, a mennyben van ; és olyan alkotású, hogy benne az élet elnyeli a halandóságot (1. 4. versek.) Majd a két állapot közötti viszonyt lehet további igazság gyanánt fejtegetni: míg e testben jövevények vagyunk, távol vagyunk az Úrtól (6. v.), a jövendő életben az Urnái lakunk (8. v.) Azután arról lehet beszélnünk, hogy ez beteljesedik mert bizodalmunk van Istenben (6. és 8.); utolsó igazság gyanánt pedig bizodalmunk okairól kell beszélnünk. Isten az, ki adta nékünk a Lélek zálogát (5.) továbbá: hit által járunk most, és nem szemmel való látás által (7. v.) Ezeket ilyenforma sorrendben kifejtvén, visszatérhet aztán a hitszónok a vezérgondolat alapján elsőnek jelzett igazságunkhoz, s rámutathat a bánatában kesergő, keservében fohászkodó, a megterheltetett embernek arra a gondolatára, hogy ha ő itten levetkőzi testi öltözetét, a lélek ruháiba fog majd egy más lakásban felöltözni. Imé, ezekben különböztettük meg egymástól a templomi egyházi beszédek nemeit. Bármelyikkel lépjünk is azok közül gyülekezeteink elé, fődolog, hogy Krisztust hirdessük