Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Hornyánszky Aladár: Ninive
2 Hornyánszky Aladár. igazságát ma általánosan elismerik, de Nimród :iem históriai alak, mit egyebek mellett az Izdubarlegenda is bizonyít. Hasonló elbírálás alá esnek a görögök utján közvetített és Ninos köré csoportosuló mondák. A forrás fiatal kora (5. sz. Kr. e.) nem nagyon bizalomgerjesztő, a nyilvánvaló tévedések erősen leszállítják értékét, s azon körülmény, hogy a feliratok ily nevű királyról semmit sem tudnak, amellett szól, hogy az elbeszélés mögött nem szabad történeti magvat keresni. 1) Ninivét minden valószínűség szerint nem fejedelmi jókedv vagy pompavágy alapította. Kereskedelmi érdek tetie le első köveit a későbbi Asszyriát átmetsző ősrégi karavánút mellett, ott, hol a Chozer a Tigrisbe ömlik; a szoros összetartozás érzete pedig, amelyet a kétfolyamvidéki éjszaki tartomány a délivel szemben mindenben és mindenkor megőrzött, döntő bizonyíték arra nézve, hogy az alapítás kiindulópontja Babyloniában keresendő. A legelső emlék, melv a város létezését bizonyítja, a Kr. előtti IV. évezred határáról való. Gudia (3100 v. 2800 körül), Sirgulla hatalmas és leleményes papikirályától fennmaradt egy inscriptio, melyben elmondja, hogy ő Ghanna (= az ősvíz, később Istar) Istennő tiszteletére Ghannakiban (a későbbi Ninive) egy szentélyt alapított. 2) A tudósításból azt lehet következtetni, hogy a város már története elején kiemelkedő kultuszhely volt. Ε jelentőségét a további idők folyamán se veszítette el. Nem sokkal később élt Ur királya, Dungi (3000 v. 2700), kinek egyik feliratát megtalálták Ninivében, hová a kő valószínűleg nem utólag került. Hogy mi a felirat tartalma, arról sem Hőmmel, sem dr. Jeremias nem értesít.·') Ezután az ékiratok tudósítása hosszú időre megszakad. Csak másfél ezredév múlva, I. Szalmanasszar (1300) közöl egynehány megjegyzést 1), melyek némi fényt vetnek a városnak 3000 és 1300 közé eső történetére. A Gudia alapította szen*) Ktesias beszéli: Az ázsiai uralkodók között az els5, aki nagy tetteket vitt véghez, Ninos volt, az asszyrok királya. Leverte az egész keletet és nyugatot az örményeket, médeket, syreket, fönicaiakat, egyptomiaikat; és sok egyéb kisebb és nagyobb népet. rMiután mindezen tetteket 17 év alatt szerencsésen végrehajtotta, azt határozta, hogy egy várost épít, mely ne csak nagyobb legyen mind az akkor létezőknél, hanem melynél nagyobb a jövő időkben se keletkezhessék. Ε várost a Tigris partján elterülő lapályon alapította hosszúkás négyszög alakjára s a legszilárdabb erődítményekkel vette körül. A város kerülete 480 stádiumot (12 mfd.) tett. A falak száz lábnyi magasságra épültek és oly szélesek voltak, hogy tetejükön három kocsi fért el egymás mellett. Ezen falakból 200 lábnyi magasságra 1500 torony nyúlt fel Ninusz a körűifekvő földekből nagy részleteket adott a városnak s azt saját nevéről Ninusznak nevezte" Duncker, Az ókor története II. 6. 7. old. -) A feliratot közli Hőmmel, Geschichte Babyloniens und Assyriens 1885. 327 s köv. old. 3) A feliratról Hőmmel 337. old. és Jeremias 108. old. *) Fordításban Hőmmel 504. old.
