Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Marton Lajos: Magnus Aurelius Cassiodorus Senator isagogikai gyűjteménye

Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye.

1) ι. Mi volt ez, ő maga megmondja az lnstitutio Divinarum Litterarum X. fejezetében. Az δ előtte élt introductores scripturae divinae, szám szerint 5 isagogus művének egy corpusba, azaz gyűjteménybe való összefoglalása, melyet föntebb megnevezett saját munkájával egészített ki. Mi volt a célja vele, vagy egyáltalában hogy került az δ nagy neve a bibliai tudományok úttörői közé, életének érdekes folyása magyarázza mog, melynek rövid áttekintése nem lesz tanulság nélkül való ránk nézve. Munkában és szerencsében gazdag életpálya ez, melynek hosszú tartama alatt előkelő kormányhivatalban is, magányában is sok fontos szolgálatot tehetett a közügyeknek is, élhetett magának is. Előkelő, régi italiai családból

2) származott, valószínűleg Scyllaciumban, Bruttiumban, hol a családnak ősi fészke s nagy birtoka volt, 470 körül

3). Családjában az állami hivatalok viselése, úgy látszik, nobile officium volt, melyet, a régi hagyományokat követve, β nehéz ós viszontagságos időben is teljesítettek. Dédatyja Bruttiumot és Siciliát Genserich vandaljainak beütésétől védte meg. (440.) Nagyatyja, ki III. Valentinianus alatt (423—455) viselt állami hivatalokat, a császár parancsára I. Leo pápa kíséretében vonult Attila elő ama históriai jelenet alkalmával. (452.) Érdekes, hogy Theodorich királynak a senatushoz intézett ') Az első 4 oldal megjelent ugyan már az előző számban, de kellemetlen véletlen miatt javitatlan hibákkal. Ezért nyomatjuk most le újra. Szerk. 2) Variarum lib. I. ep. 4. 3) Születése, valamint halála éve is bizonytalan. Garet az 1729. évben kiadott Opera Omnia-hoz csatolt életrajzában a sok eltérő adat egybevetése után 469. v. 470-ben állapodik meg, mint szül. évben. Ezzel egyezőleg 470-re teszi Franz A. (M. Aur. Cassiodorius Senator, 1872.) Nirschl (Lehrbuch der Patrologie und Patristik), Alzog J. (A patrologia kézikönyve, ford. a csanádi növendékpapság 1880.) Ebért A. azonban (Geschichte der christlich-lateinischen Literatur, 1874., az Allgemeine Geschichte der Literatur des Mittelalters im Abendlande I. kötete) 477-re. mások még későbbre. Az Orthographia c. munkáját, mint maga mondja Praefatiojában, 93 éves korában irta. Nincs adatunk, hogy meddig élt még ezután. A születési év megállapítása szerint tehát 563, illetőleg 570 utánra tehető halála.