Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Daxer György dr.: A theologia mint tudomány

254 Dr. Daxer György. kodásban stb. Sok olyan kérdés és probléma is érdekli, amely a laikus szemében csak sző'rszálhasogatásnak tetszik. Előtte ezeknek megoldása is méltó az δ fáradságára. Mi tehát a theologiai tudománynak teljes szabadságát, melynek csak tárgyában van meg a korlátja, megóvjuk. De meg vagyunk győződve, hogy az ilyen theologia, ha a hit álláspontján állva a keresztyén vallás igaz és teljes megismerésére vezet, avval az egyháznak is a legjobb szolgálatot teszi. Ha az ő segítségével a lelkészek megismerkedtek a keresztyén hittel, ha az ő útmutatása mellett saját vallásos tapasztalatuk alapján megértették annak teljes tartalmát ós azt szeretni, érte lelkesedni tanultak, akkor a kellő bölcseség és tapintat megtanítja őket arra, hogy az adott körülmények közt hogyan hirdessék az igét, hogyan járjanak el lelkipásztorkodásukban, hogyan a keresztyén hit védelmében és azoknak megnyerésében, kik tőle elidegenedtek. Szóval mi sem becsüljük kevésre a modern emberek megnyerését. Csakhogy mi ezt nem tudományos, hanem gyakorlati egyházi feladatnak tartjuk, melynek megoldásához — úgy reméljük — épen az olyan theologia járulhat hozzá legtöbbel, amilyent mi kívánunk. Persze ami thologiánk, mely tudja, hogy ezen elidegenedés végső gyökere nem a tudomány által eloszlatható ismeretbeli nehézségekben, hanem mélyebben, a vallásos tapasztalás fogyatékosságban rejlik, meg fog bennünket óvni túlzott reményektől és ezek nyomában járó lankasztó csalódásoktól is, de annál nagyobb buzgalomra fog serkenteni az ige hirdetésében alkalmas és alkalmatlan időben, amely egyedül van hivatva a hitet ébreszteni vagy erősíteni. Szóval az ilyen, a keresztyén hit álláspontján álló theologia, ha első sorban theoretikus tudomány is, mégis a legáldásosabb gyakorlati működésre is képesíthet és alkalmas lehet arra, hogy azokat, kik vele lelkiismeretesen foglalkoznak, a legszebb eredmények elérésére segítse. Azért is valóságos egyházi theologia, az. Végül ilyen theologiára, mely a keresztyén hit álláspontján áll, mindig szükség lesz. A többi tudományok hova tovább mind határozottabban a természetes ember álláspontjára állanak s azért a keresztyén hit megértésére képesek és elegendők nem lesznek. Azt ugyan nem fogjuk nekik megtilthatni, sőt óhajtjuk, hogy a keresztyen vallással a maguk elvei szerint foglalkozzanak. Örömest tanulni is fogunk tőlük. De a dolog természete úgy hozza magával, hogy a theologiának külön foglalkozását vele a hit álláspontjáról nem tehetik feleslegessé. Épen azért csak is ily theologia óvhatja meg önállóságát ős az az idő soha sem fog elérkezni, amikor azt a többi tudományok közt feloszt-