Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Raffay Sándor: Jézus születése

248 Raffay Sándor. — Miért loptad meg egy ilyen szűznek a házasságát, a kit az Isten angyalai mint egy galambot tápláltak a templomban, a ki férfit soha még csak látni sem akart, ki az Isten törvényében a legjobb nevelést kapta. S ha te erőszakot nem követsz el rajta, ez a szűz még ma is megvolna. József azonban esküvel fogadkozott, hogy őt sohasem érintette. Abiathár főpap azt mondta neki: — Él az Isten, hogy az Úr próbájának vizét adom innod, és tüstént kinyilvánul a te bűnöd. Akkor összegyülekezett Izráel egész népe, a melyet megszámlálni lehetetlen és Máriát is az Úr templomához vezették. A papok pedig, meg a rokonok és szülők sirva mondották Máriának: — Valld meg bűnödet a papoknak, ki galambként éltél az Isten templomában és angyal kezéből vetted eledeled. Józsefet is odahívták az oltárhoz és az Úr próbájának italát adták neki, a melyet ha hazug ember kóstolt meg és hétszer az oltár körül ment, az Isten valamely jelet adott az arcán. Mikor azonban megitta azt a nyugodt József és körülment, semmi jel sem mutatkozott rajta. Akkor megszentelték őt az az összes papok, szolgák ós nép mondván: — Boldog vagy te, hogy vétek nincsen te benned. S Máriát előhiván, azt mondták neki: — Micsoda mentséged lehet neked ? Avagy nyilvánulhatna- e i'ajtad nagyobb jel, mint ez, hogy meglátszik terhességed? De ezt egyedül csak rajtad keressük, hogy, miután József ártatlan tőled, megvalld, ki csalt meg tégedet? Mert jobb, ha téged a saját vallomásod leplez le, mintha az Isten haragja jelt adva arcodon, a nép szine előtt nyilvánít ki tégedet. Akkor Mária szilárdan és merészen mondá: — Ha van bennem bármi piszok vagy vétek, vagy ha volt bennem bármi vágy vagy szemérmetlenség, leplezzen le az Úr az egész nép előtt, hogy mindeneknek javulásra szolgáló példájává legyek. És biztossággal lépett az Úr oltárához és megitta a próba vizét s hétszer körülment az oltár körül ós semmi jel sem mutatkozott rajta. S a midőn az egész nép elámult ós csodálkozott látván, hogy terhes és mégsem jelentkezett rajta semmi jel sem, különféle pletykák kezdtek a nép közt kavarogni. Némelyek szentségről beszéltek, mások meg rossz lelkiismerettel vádolták őt. Akkor Mária a nép gyanakvását látva, hogy még nem volna eléggé tisztázva, mindenek hallatára csengő hangon mondá: — Él a seregek Ura Istene, a kinek szine előtt állok, hogy férfit soha nem ismertem, sőt ismerni sem szándékozom, mert gyermekségemtől kezdve feltettem ezt magamban. S