Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Raffay Sándor: Jézus születése

Jézus szülelése. 245 a Jézus nevének lényegében azonos jelentése lehetett az oka, hogy a Jesaiási helyett itt felhasználták. Mátét azonban e hely értékesítésében Justinusig senki sem követte. Az álomban való megjelenés idejét illetőleg legnevezetesebb a József története, mely szerint az angyal nem éjjel, hanem napközben jelent meg Józsefnek. Itt egészen helyesen úgy tűnik fel a dolog, hogy József éjjel szokni akarván, napközben feküdt le erőt gyűjteni, s ekkor kereste őt meg az angyal. Az angyali kijelentésben a névadásra vonatkozó utasítás is megvan, még pedig az felel meg a történeti valóságnak, hogy József nevezze el a gyermeket, mert a névadás mindig az apa joga és kötelessége volt. A Jézus név különben gyakori volt a zsidóknál, de most különös jelentőséget nyert, mert a gyermek mint Szabadító, csak Jézus nevet kaphatott. Máté abban is egyedül áll, hogy csak ő emeli ki Jézus elsőszülött voltát. Hogy Jézus elsőszülött volt, azt Lukács 2

7-ben is megtaláljuk, sőt 2 2

3-ben azzal okolja meg Lukács a templomi áldozat hozatalát, hogy Jézus elsőszülött volt s így őt a mózesi törvény szerint (II. Móz. 13 2· IV. Móz. 3 4

5-4

7. 111. Móz. 12 6_

8) meg kellett váltani. Jézust az újszövetségben Rom. 8 2

9-ben mondja az apostol a testvérek közt, vagyis a hivők közt elsőszülöttnek, Kol. 1 )

5 a teremtettség elsőszülöttének, Kol. 1 1

8 és Apok. 1 5. a halottakból felkelők elsőszülöttjének, Hebr. 1 f

i pedig általában az Isten elsőszülöttének. A πρωτότοκος csak annyit jelent, hogy első, akit valaki világra hoz

1). Úgy, amint Nasiansi Gergely Kol. í 1

5-t magyarázza

2), ós amint azt Theodoretus Kol. 1 ]

8-nál megjegyzi

3). A πρωτότοκος szótári jelentése nem követeli azt a föltevést, hogy Máriának több gyermeke is volt, hanem csak azt, hogy Jézus előtt még nem volt gyermeke. Jézus testvéreinek a kérdését tehát egészen más adatok alapján lehet csak eldöntenünk. Hogy evangéliomaínk mégis kiemelik Jézusnak elsőszülöttségét, ennek magyarázatát az elsőszülöttségnek egyrészt családjogi, másrészt theokratiai nagy jelentősége adja meg

1) Justinus némi változtatással közli ezt a történetet, eleven példájául szolgálván annak, hogy a II. század közepén sem volt még az elbeszélések szövege megállapodva. Közlése így Stephanus, Thea, linguae gracae. 2) ü ποοπότοχος πάση; χτίσιως de Christo, quam Deus pater genuit ante· quam quidquam creasset. 3) πρώτος γαρ τά; ω/ίνα: ελνπρ το' Οανάτον χα) πΰαιν ίιίωχί της ävaßitäatmq την γϊνχιΐαν Ο.πίδα. Stephanusná!. *) Justinus: Dialógus cum Triphone 84. 85 és 100 cc-aiban Jézus elsőszülöttségét mindig a teremtettséghe·: való viszonya szempontjából említi.