Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Pröhle Károly: A főiskolai rendszeres theologiai seminariumok feladata és módszere

A főiskolai rendszeres theologiai semináriumolv feladata. 21 A mennyiben a vallás és az erkölcs az emberi szellemnek bár egymással szerves elválaszthatatlan összeköttetésben álló, de mégis bizonyos mértékben önálló s egymástól világosan megkülönböztethető életjelenségei; a mennyiben továbbá a keresztyénség úgy a vallásnak mint az erkölcsnek Istennek a Jézus Krisztusban való kijelentése által előhozott tökéletes megvalósulása: annyiban a rendszeres theologia mint a keresztyénség vallásos erkölcsi világnézetének rendszeres kifejezője, természetes módon oszlik fel két főtudományágra: a keresztyén hittanra és erkölcstanra. A mily szoros, szerves összefüggésben állanak egymással úgy az egyének, mint a népek és a társadalom életében a vallás és az erkölcs; a mily szerves, lényeges összefüggésben állanak egymással a keresztyénségben a hit ós a szeretet, oly szorosan ós bensőleg függenek össze egymással a keresztyén hittan és a keresztyén erkölcstan s alkotnak együtt egy szerves egészet: a keresztyén tannak két viszonylag önálló életrendszert magában foglaló, de egy egységes életelvtől áthatolt organismusát. A rendszeres theologia által felölelt kétféle tanrendszernek tudományos és gyakorlati szempontból kívánatos külön tárgyalása mellett sem szabad tehát megfeledkeznünk arról, hogy a keresztyén hittan ós a keresztyén erkölcstan egységes elvi ós közös történeti alapon nyugszanak s a mindegyiknek tárgyköréhez tartozó igazságoknak részletes kifejezésében is többszörösen találkoznak, egymást feltételezik és kiegészítik. Mindamellett a kettő közötti függés és összefüggés viszonya nem annyira kölcsönös, hogy a keresztyén tanigazságok rendszeres kifejtését akár az egyikkel, akár a másikkal lehetne megkezdeni. A keresztyén hittan kétség kívül alapvető jelentőséggel bír az egész keresztyén tanrendszerre nézve s azért a keresztyén erkölcstan nagyobb mértékben függ a keresztyén hittantól, mint megfordítva, a mivel már adva van a két tudományág tárgyalásának egyedül helyes sorrendje. Hogy a keresztyén erkölcstan a hittantól való ezen függése daczára miképen múlja felül úgy az ethikai autonomia, mint a heteronomia egyoldalúságait, azt kimutatni a keresztyén erkölcstan alapvető elvi részének egyik fontos feladata. 2. A rendszeres theologiának feladata lévén a keresztyénség tantartalmát rendszeresen kifejteni, mindenek előtt szüksége van annak az egységes elvi alapnak és forrásnak felismerésére, melyből a keresztyénség vallásos-erkölcsi igazságai származnak. Csak ha a rendszeres theologia sajátjává tette a keresztyén s annak ezt a productiv elvét, lesz képes a keresztyén tant elevenen reprodukálni; csak ha világos belátása van a keresztyén tannak mélyen fekvő elvi alap-