Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Könyvismertetés
234 Könyvismertetés. munk van, de hogy ez miben áll, azt sehol meg nem világítja s az associatiók körül is sűrű homályt hagyott. Philosophiai szempontból igazi tudományos értéke csak az I. könyv 3. fejezetében foglalt szabadakarat uj elméletének van. Nem túlozhatjuk azonban eléggé úgy az elméleti, mint a gyakorlati részeknek tisztán gyakorlati értékét. Az egyetemi ifjúság tényleg ijesztő mértékben rabja a restségnek, akaratgyöngeségnek, blazírt tétlenségnek, mit a bukottak óriási száma bizonyít. Sem dolgozni, sem akarni nem tudnak s nincs, aki őket erre megtanítsa. Nincs könyv, amely az önfegyelmezést megkedveltetve annak módjaira rávezessen. Ε hiányt pótolta az Akadémia, midőn e rendkívül hasznos könyvvel gazdagította irodalmunkat. Kezébe kell e művet adni minden egyetemi ifjúnak s lehetetlen, hogy az önfelszabadítás nemes becsvágya életre ne keljen szivükben. De nemcsak az ifjaknak, a tanároknak is el kell olvasniok az „akarat nevelését," — hogy lássák a mai tanítási rendszer abszurd félszegségeit s győződjenek meg, hogy az a diák egy szikrát sem lesz bölcsebb a rohanó s csillogó előadásoktól, mint ahogy senki sem lesz ügyesebb tornász, ha végignéz egy cirkuszi előadást. Ismerjék fel s szívleljék meg, hogy a hallgatóik által érzett két lényeges szükségnek, az erkölcsi irány és a munkába való bevezetés szükségességének közös orvossága van: a tanárnak a tanulóval való bizalmas érintkezése. De a lelkészeknek sem tudom eléggé ajánlani a könyvet, különösen, ha szülők is egyúttal. Gyakran van alkalmuk ifjakat irányítani s egy tapasztalt, nemes érzésű mester lelki irányítását nem pótolhatja semmi s az „Akarat nevelése" megbecsülhetetlen vezérkönyvvé fog válni az ő kezükben. Ágoston Sándor. Debreczeni Lelkészi Tár. Szerkesztette S. Szabó József , fölszentelt lelkész, debreczeni kollégiumi tanár. Debreczen 1905. Kiadja: Telegdi K. Lajos utóda Eperjesy István könyvkiadó hivatala. A Gyakorlati ev. ref. Papi Lexikon harmadik kötete, melynek ára kötve 10 korona, fekszik ezúttal előttünk, hogy e Theologiai Szaklapban ismertessük azt, s szóljunk néhány szót annak érdeméről. Előre is kimondhatjuk, hogy ez 591 lapra terjedő, minden tekintetben szép és díszes kiállítású kötet teljesen méltó társa elődeinek s hogy a debreczeni főiskola munkásságban gazdag, érdemes tanára nagy és jó munkát végezett e kötet k özrebocsátásával. Szükségesnek tartjuk teljes részletességgel közölni e kötet tartalmát. A szerkesztői előszó után, melyben S. Szabó József szerkesztői elveit fejtegeti, következnek az egyházi munkálatok következő sorrendben:
