Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Daxer György dr.: A theologia mint tudomány

A theologia mint tudomány. 217 nem emelkedik qualitativ módon a természetes ember tapasztalatán túl, hanem annak erkölcsi tapasztalata körén belül marad. Ennek az álláspontnak meg megvannak a maga következményei, melyek elkerülhetlenek. Amint Schneller, kinek „búcsúbeszédje" ezen határozottan vallástörténeti alapra helyezett és tisztán annak módszerével dolgozó theologia álláspontját foglalja el, következetesen mondja: „nem tagadom, hogy ily theologia igazi otthonáúl a felekezet nélküli valódi kultúrállam tudományegyetemét tekintettem és tekintem mai is. Leiden és Páris ily vallástudományi felekezetnélküli fakultással bír"

1). Előbb elveszíti a theologia, ha a keresztyén vallás önállóságát feladjuk, önálló tudományos jellegét. És pedig vagy lesz általános vallástudomány, amely mint egyes tudomány a philosophia számára feldolgozza a vallás psychologiai, ethnografiai, történeti s egyéb jelenségeit. Ez Wundt álláspontja, amelyet — úgy látszik — Troeltsch is oszt.

2). Vagy pedig feloszlik egészen ős egyes disciplináinak anyagát beosztják a többi tudományokba, mint pld. a psychologia, történet, philosophia, ethika stb. körébe. Ezen még következetesebb álláspont aztán természetesen teljesen véget vet a theologiának. De bármely eset mellett foglalunk állást, a következő lépés ezután a theologiai fakultás eltörlése és lesz belőle vagy általános vallástudományi fakultás vagy beleolvasztják a többi fakultásokba. A historicismus tehát a theologia tudományos önállóságát is veszélyezteti, sőt megsemmisíti, ami bizonyára nem lehet ajánlólevél jogosultságának elismerésére. Dr. Daxer György. ») L. az i. beszéd 16. 1. ή L. Wissensch. Lage 32. 1. Theol. Jahresb. XVII. 534. 1. Theo). Szafclup. IV. é»f.