Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
Jézus szülelése. 205 Epiphanusnál azt olvassuk, hogy Mária magát az Igét = kijelentest fogadta be 1). Ez a mondás kétségtelenül Ján. l l 4. versén alapul. Hasonlókép nyilatkozik Clemens Alexandrinus is. s) S ezek a helyes mondások, mert ezek felelnek meg a lélek megtestesülése képzetejnek. Maga a kanonikus szöveg azt hirdeti, hogy máriát az Úr lelke szállta meg. Az atyáknál számos helyet találunk, ahol a szentlélektől való származást hirdetik. 3) De vannak olyan kitételek is, melyek Istentől («c <3ίοΓ) 4), Másutt Isten erejétől 5), vagy akaratától 0), vagy egyenesen az igéjétől 7) származtatják Jézust. Sőt a Mária születése cimű elbeszélés a mennyei fénynek a leszállásáról beszél. De bármilyen eltérőek legyenek is a kifejezések, a gondolat mindig ugyanaz marad: Jézus teste szerint Máriától, de lelke szerint egyenesen az Isten mindenható akaratából lett. Úgy amint azt Epiphanius mondja: „Tetszett ugyanis Istennek, hogy az emberiség üdvösségére a tulajdon fiát bocsássa el, hogy szűz méhben fogantassák az, a ki Ige volt az égből, aki az Atya öléből született idő és kezdet nélkül, és hogy az idők teljességében leszálljon, ki mint Istennek Igéje az Atyaistenből valósággal megszületett, ki egylényegű az Atyával és tőle miben sem különbözik, hanem változatlan ős másulatlan, a szenvedélyektől pedig tiszta, indulat nem bántja, de azért együtt szenved a mi nemünkkel. A ki leszállott az égből és fogant nem férfitől, hanem szentlélek által, és Máriától valósággal testet nyert, maga alkotván meg a tulajdon testét a szent anyából. Emberi lelket és értelmet is kapott és mindazt, ami csak emberi, a bűnt kivéve, magában a maga istenségével egyesítette." 8) Ε dogmatikus jellegű nyilatkozatnál sokkal érdekesebb, és Jézus származásának eredeti zsidós képzeteivel sokkal egyezőbb Jésaiás mennybemenetelének 9) 10. fejezete, ahol is ozt olvassuk :„.... S hallottam a Felségesnek, az én l) Anaceph. p. 135. A. ή l'aedagogus L. 1. p. 102. Opera. Edidit Sylburgius. 1688. Dominus Jesus, hoc est verbum Dei, est spiritus incarnatus, caro coelistis sanctificata. 5) Lísd a Resch által összeállított párhuzamos helyeket. *) Ignatius Ephes. 7 a. 6) Justinus I. Apol. 23. p. 68. C. 32. p. 74. B. 33. p. 75. A. Dialógus 105. p. 332. D. Protev. Jac. c. 11. Lk. J 3 5. Epiphanius, Ancor. c. 66. p. 69. D. stb. ") Ignatius Eph. 18 2. Smyrn. 1,. Justinus Dialógus 32. p. 241. B. ') Ján. 1 1 4. Protev. Jac. ilj. Ev. Inf. Arab. c. 1. Epiphanius Anac. p. 195. A. Justinus Dialógus 105. p. 332. D. stb. 8) Epiphanius Haer. XX. L I. Τ. I. p. 22. v. ö. Anaceph. p. 599. ä) Ascensio Jesaiae, Flemraing szerint (Hennecke Neut. Apokryphen. 292.) három részletből áll. Az a részlet, amelyből ezek a fejezetek valók Kr. u. 2-ik században keletkezett.
