Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Hornyánszky Aladár: A prófétai ekstasis és a zene
180 Ilornyánsilty Aladár. A felsorolt igék a riiah passiv jellegén kiviil egyebet is bizonyítanak. Kitűnik belőlük, hogy ez az idő — és itt a két korszak találkozik — anyagnak képzeli a ruah Jahvét. A szó alapjelentése még világosan él a köztudatban. Ki róla beszól, az előtt a mozgó levegő képe lebeg. Valami légnemű fluidumra gondol, mit egyik tartóból a másikba lehet töltögetni. De — és itt a két korszak felfogása markánsan elválik egymástól — ez a fluidum csendes és nyugodt, a miből minden viharos és háborgó elem hiányzik. Jahve, egykor a fergeteg Istene, a békés szellő Istenévé lőn, ennek megfelelőleg az ő ruahja is a szelídség és nyugalom vonásait öltötte magára. A hatás, amit a ruah Jahve előidéz, különböző. Néha materiális gyarapodás jár a nyomában. „Kiöntöm ruahomat magvadra és áldásomat hajtásidra és sarjadnak mint a fii a víz között, mint a fűzfák vízdús patakok mellett", mondja Jes. 44 3_ 4 (v. ö. Jes. 32 , 5. Gn. 1.,). De ez a ritkább eset. Legtöbbször szellemi javakat közöl az emberekkel. És pedig a legvegyesebb fajtából. Jelenléte egyiknél okosságban, értelemben, tudásban és mindenféle ügyességben mutatkozik úgy hogy az illető mesterműveket tud kieszelni, aranyban, ezüstben és rézben dolgozni, köveket metszeni befoglalásra, fát faragni, szóval mindenféle munkát elvégezni (Ex 31 35). Mások képesekké válnak általa, hogy prófétáljanak, álmokat álmodjanak és látományokat lássanak (Jo. 3 j : 2)· A Messiásnál a bölcsesség, belátás, tanácsadás, Jahveismeret és Jahvefélelem forrása, hogy igazságosan Ítélje a nyomorultakat ós jogosan döntsön az ország alázatosainak (Jes.' 11 2-4), a próféta meg a beszéd charismáját veszi benne, hirdetni Jákobnak az ő vétkét és Izráelnek bűnösségét (Mi. 3 8). De akár ez származik belőle, akár az, a hatás] soha sem pillanatnyi és nem egy alkalomra szóló. Hol a ruah Jahve egyszer meg jelent, ott meg is marad és vele az őt követő nagy átalakulás. A Messiás mindig bölcs és belátó és igazságosan ítélő, a művész bármikor képes mesterműveket kieszelni, a próféta Jákob bűnei ellen prédikálni. Ha a nép egyszer Jahve ruahját vette, írja Ezéchiel (36 2 7), állandóan az ő törvényei szerint fog járni, parancsait megőrizni. A profetismus előtti idő még ment a theologizáló okoskodástól. Gondolkozását nem .szabályozza valami systema, amelyben a képzetek osztályozva a magok rendje szerint helyezkednek el. Az egész szellemi élet az erjedés állapotában van. A külömböző eredetű elemek összevisszaságban kavarognak egymás mellett. Paganismus és Jahvismus, Jahvismus ós kanaanitismus még nem váltak ellentétekké, az incompatibilitás felismerésének és energikus hangoztatásának ideje nem érkezett el. Az absorbeálás munkája Jahve javára ugyan már megkezdődött, de az észrevétlenül ós öntudatlanul
